Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom vezetője Kovarcz Emilt kinevezi a hungarista erők főparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel előkészítésével. — Kovarcz az előkészületekbe bevonja Beregfy Károly vezérezredest, a póthadsereg parancsnokát, Székessy Istvánt, a Rend és Védelem nevű pártmilícia helyettes parancsnokát, Mosonyi Gábort, a hungarista erők fegyverzet-ellátási felelősét, Gál Csaba és Kőfaragó-Gyelnik Vilmos párt-funkcionáriust, valamint Ney Károlyt és Rajniss Ferencet, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetőit. október 5. Tevékenységük kiterjed az Antibolsevista Fiatalok Táborára is. — Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnoka a 22. SS-lovashadosztály elhelyezési körletében főhadiszállásként egy Pasaréti úti villát bocsát a nyilasok rendelkezésére. szeptember 16.
1940–49
Nagy erejű szovjet légitámadás éri Bp-et. szeptember 29.
Rákosi Mátyás vezetésével 20-25 Moszkvában élő magyar kommunista a mo-i helyzet várható alakulásáról tanácskozik; Nemes Dezső a nemzetifront-politika szükségességét hangsúlyozza.
szeptember 14.
A szovjet csapatok kombinált szárazföldi-tengeri offenzívát kezdenek a Baltikumban. — Az 1. Belorusz Front bevonul a Varsó melletti Pragába, de a Visztulát elérve leállítja támadását. október 2.
A Fővárosi Operettszínház a Luxemburg grófja c. darabbal kezdi a szezont.
Megindul a 4. Ukrán Front támadása az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalat védő, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezette 1. hadsereg ellen. szeptember 22.
Az LHT ülésén Vörös János vezérezredes beszámol berlini tárgyalásairól.
Teleki Géza gr. negyven erdélyi közéleti személyiség (jórészt a szeptember 9-én megalakított Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsa tagjai) által aláírt, éles hangú memorandumot nyújt át a kormányzónak. szeptember 16. Az irat szerzői határozottan követelik, hogy Mo sürgősen kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől, az országot ne tegyék hadműveleti területté, Kolozsvárt ellenállás nélkül adják fel, a lakosságot, az ipari berendezéseket és közintézményeket ne szállítsák el, a románokkal szemben pedig folytassanak megbékélési politikát.1
1) A források szerint Horthy szemrehányóan reagált Teleki fejtegetésére: „Halott apád nem beszélne így velem!” – mondta a v. miniszterelnök fiának, aki azonban nem hátrált: „Pontosan így beszélne!”.
szeptember 15
Sepsiszentgyörgyön megjelennek a Gavril Olteanu vezette Maniu-gárda tagjai. — Október folyamán „partizánvadászat” és az elrejtett fegyverek összeszedése ürügyével sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követnek el Háromszék, Csík, Maros-Torda és Kolozs megyében. szeptember 26.
szeptember 16.
A szovjet csapatok elfoglalják Temesvárt.