A nyilasokkal vívott tűzharcban életét veszti Gidófalvy Lajos főhadnagy, a XIII/1 KISKA-század v. parancsnoka, aki megpróbálta megakadályozni a Ferdinánd híd felrobbantását.1
1940–49
január 17.
A szovjet katonai elhárítás letartóztatja és Moszkvába [?] szállítja Raoul Wallenberg svéd követségi titkárt, aki, miután az előző napon találkozott az első szovjet katonával, írásos engedély birtokában autón Debrecenbe, Rogyion Malinovszkij marsall főhadiszállására indult. Ő maga és sofőrje, Langfelder Vilmos többé nem kerül szabadlábra. február 6., július 9.
A szovjet csapatok a Wesselényi utcánál elérik a bp-i gettó határát. január 18.
Péter Gábor az MKP vezetőitől megbízást kap a bp-i politikai rendőrség megszervezésére. január 26.
Bp-en egy szovjet katona lelövi Hummel Kornél katolikus hitoktatót, aki egy megtámadott leány védelmére kelt.
január 18.
A Vörös Hadsereg birtokba veszi Pestet. január 27. A felszabadított gettó túlélőinek száma kb. 70 ezer ember.
A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindul a Bp felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). A hadművelet során a német csapatok dél felől megközelítik Bp-et. január 26.
Mivel a szövetséges nagyhatalmak között vita alakul ki a magyar fegyverszüneti kérelemmel kapcsolatban a SZEB összetételéről és a jóvátétel mértékéről, először ezen a napon fogadják az 1945. január elejétől Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegációt; a tervezetet a magyar delegációnak átadó Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos 24 órát ad arra, hogy észrevételeiket megtegyék. január 20.
január 19.
A Szegedi Nemzeti Bizottság a háborús és népellenes bűnöket elkövetett személyek felelősségre vonása céljából, saját hatáskörében, elrendeli népbíróság felállítását. január 25.
Az MKP bp-i Központi Bizottsága megtartja első legális ülését. Az ülésen a KB szabadlábon lévő tagjai (Apró Antal, Bartha Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor) és a debreceni Központi Vezetőség két képviselője (Kossa István és Vas Zoltán) vesz részt. A KB a közigazgatás újjászervezéséről, a Bp-i Nemzeti Bizottság (BNB) felállításáról, a főváros élelmezéséről és az üzemi bizottságok gyors kiépítéséről tárgyal. február 17. Határoznak a rendőrségi ügyekről; hosszabb személyi vita után bp-i főkapitánynak Sólyom László egykori vk. századost, helyettesének Kádár Jánost jelölik.
1) A dátum bizonytalan; talán január 18-án.