Romániában kényszerlakhelyre internálnak háromezer-ötszáz–ötezer földbirtokos családot; Erdélyben Marosvásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Nagyenyedet, Gyulafehérvárt és Dévát jelölik ki számukra kényszerlakhelyül.
1940–49
március 5.
Az MDP KV ülésén Rákosi Mátyás beszámol „a reakció vereségéről a Mindszenty-ügyben”, a kulákok „megrendszabályozásának” szükségességéről beszél, és felvázolja a következő fél év politikai ütemtervét. Kijelenti: „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” Révai József szerint „…határozottabban … kell kiépíteni az államhatalomnak azokat a szerveit, melyek ennek az erőszaknak az alkalmazására valók”. A KV meghosszabbítja a tagfelvételi zárlatot. május 31.
Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (Csemadok). 1951. június 23. Díszelnökké Fábry Zoltánt, elnökké Lőrincz Gyulát választják.
Tíz nyugat-európai állam képviselői Londonban egyezményt írnak alá az Európa Tanács létrehozásáról. A tanács fő szerve a külügyminiszterekből álló miniszteri bizottság és a tagállamok parlamentjei által delegált képviselőkből álló parlamenti közgyűlés. A tanács székhelye Strasbourg. május 5.
március 8.
Ítéletet hirdetnek a Mindszenty-ügy kapcsán letartóztatott Beresztóczy Miklós kanonok, az Actio Catholica bp-i igazgatója, Fábián János kanonok és más „aulisták” ügyében. Beresztóczy 8 hónapi börtönt kap. 1950. július 5.
március 10.
Megkezdődik az Ogy tavaszi ülésszaka. — Elfogadják az 1949: IX. tc.-et a választójogi törvény módosításáról. Eszerint a továbbiakban az MFNF OT dönt a választásokon induló szervezetekről, és a népfront helyi szervezetei döntenek a választási és a szavazatszedő bizottságok összetételéről. A törvény továbbra is kizárja részvételből azokat, akik „a felszabadulást követően politikai okokból rendőrhatósági őrizetben (internálva) voltak”. — Elfogadják az 1949: XI. tc.-et „a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről”. július 31.
március 13.
A Magyar Cionista Szövetség és a Magyar Palesztina Hivatal beszünteti működését.
március 15.
Ülésezik a Magyar Függetlenségi Népfront első országos kongresszusa. 1954. október 23. A még létező pártok (NPP, FKgP, FMDP, MRP) elfogadják az MDP vezető szerepét, valamint azt, hogy a májusi ogy-i választásokon közös programmal indulnak és közös jelölteket állítanak. május 15. Elnök Rákosi Mátyás, alelnök Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkár Rajk László, jegyző Barcs Sándor. — Az SzN, Rákosit idézve, „A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján” címmel közöl tudósítást.
Átszervezik a MÁV Igazgatóságát. A MÁV vezérigazgatójává Csanádi Györgyöt nevezik ki.
március 16.
Az USA és Nagy-Britannia a békeszerződés és az emberi jogok megsértésével vádolja Mo-ot, Bulgáriát és Romániát. április 2.