1940–49

1946.

június 24.

Az Ngy külügyi bizottságának béke-előkészítő albizottsága véglegesíti a békekonferencia elé terjesztendő magyar béketervezet szövegét. Ez konkrét területi igényt csupán Romániával szemben fogalmaz meg (22 ezer négyzetkilométernyi területet kér), Csehszlovákiával kapcsolatban azonban kijelenti, hogy amennyiben az „nem hajlandó elismerni a magyar kisebbség jogi status quóját, nem ragaszkodhat a területi status quóhoz sem”. augusztus 14.

    Ravasz László dunamelléki ref. püspök, az Egyetemes Konvent elnöke levélben kéri az Egyházak Világtanácsát: a csehszlovák protestáns egyházakon keresztül hasson oda, hogy a lakosságcsere után helyben maradó magyar protestánsok egyházközségeit ne törhessék szét, s hogy templomaikban használhassák anyanyelvüket.

      Moszkvában kihirdetik az 1945 júniusában a Szu-ba hurcolt szlovákiai magyar politikusok perében hozott ítéleteket. Esterházy János gr.-ot, Neumann Tibort és Csáky Mihály gr.-ot tízévi, Teszár Bélát, Böjtös Józsefet, Jabloniczky Jánost, Birnbaum Frigyest és Párkány Lajost nyolcévi, Vircsik Károlyt és Szüllő Sándort ötévi munkatáborra ítélik. 1947. szeptember 16.

        1946.

        június 25.

        A kormány e napon kelt rendelete a BM felügyelete alá helyezi az összes egyesületet és társadalmi szervezetet, és Rajk László belügyminisztert felhatalmazza az egyesületi szabadsággal történő visszaélések megakadályozására. — Ezzel a kommunista miniszter ellenőrzése alá kerül az egész civil szféra. július 4.