A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Basch Ferencet, a mo-i Volksbund v. vezetőjét. április 26.
1940–49
A magyar szellemi élet reprezentánsai (mások mellett Bálint Imre, Baranyai Lipót, Csathó Kálmán, Csécsy Imre, Dessewffy Gyula, Faragó László, Fenyő Miksa, Fischer József, Fodor József, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Horváth Zoltán, Jendrassik György, Kassák Lajos, Kéthly Anna, Nagy Lajos, Parragi György, Pátzay Pál, Sík Sándor, Supka Géza, Szőnyi István, Wesselényi Miklós, Zsolt Béla) a Magyar Nemzetben a hazai németek kitelepítését elítélő nyilatkozatot tesznek közzé.
Átadják a forgalomnak a háború utáni első állandó bp-i Duna-hidat, a Batthyány és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat. 1960. március 17.
A romániai SZEB utasítása alapján ezután csak hét helyen szabad átkelni a magyar–román határon: Szatmárnémetinél, Érmihályfalvánál, Nagyváradnál, Nagyszalontánál, Kürtösnél, Nagy-laknál és Csanádnál; a többi határátlépőt lezárják. 1947. február 3.
január 19.
A kitelepítésre ítélt „svábokkal” Budaörsről elindulnak az első vasúti szerelvények Németország amerikai megszállási zónájába. január 22.
január 20.
Megjelenik az MKP elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle első száma; szerkesztő Mód Aladár.
január 22.
Az USA kormányának a mo-i németek kitelepítésével foglalkozó jegyzékére válaszolva, a magyar kormány közli Arthur Schoenfeld követtel, hogy a SZEB-től korábban kapott értesítéseknek megfelelően a magyar kormány már rendeletet hozott 500 ezer mo-i német kitelepítéséről. január 25.
A GFt felszabadítja a kereskedők árukészletét, és engedélyezi egyes mezőgazdasági termények (burgonya, hüvelyesek, baromfi, tojás), és az iparcikkek 40%-ának szabad forgalmát.
Az egykori Kárpátaljából Ungvár székhellyel megalakul Ukrajna Kárpátontúli területe (Zakar-patszkaja oblaszty).
január 24.
A pártközi értekezleten megállapodás születik arról, hogy Tildy Zoltánt jelölik az államfői tisztségre. február 1.