1940–49

1946.

január 24.

A „jelenlegi Csehszlovákiában élő magyarok” képviselői Tildy Zoltán miniszterelnökhöz intézett memorandumukban csalódottságukat fejezik ki a lakosságcseréről folytatott tárgyalások felújítása miatt. A szerzők a tartós és igazságos béke feltételét a magyarlakta területek Mo-hoz csatolásában jelölik meg, s elutasítanak minden olyan megoldást, amely a szlovákiai magyarságot az általa lakott terület nélkül kívánná áttelepíteni.

    A magyar kormány az amerikai, a brit és a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében szakértőkből álló bizottság kiküldését kéri „a magyar kérdés igazságos és általános megnyugvást hozó rendezésének előkészítésére”, a magyar békeszerződéssel kapcsolatos politikai, gazdasági és területi kérdések megvizsgálására. február 1.

      1946.

      január 30.

      A Ngy-ben megkezdődik az államformáról és az államfői jogokról rendelkező törvény tervezetének vitája. március 12. — Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor vezetője nyíltan kiáll a királyság intézménye mellett, illetőleg javasolja a döntés elhalasztását. A vita során Rajk László kezdeményezi, hogy az állampolgári jogokat mindenki számára biztosító törvényt minél előbb egészítsék ki a demokrácia és a köztársaság védelméről rendelkező törvénnyel.

        1946.

        február 1.

        A Nemzetgyűlés megalkotja az 1946: I. tc.-et Magyarország államformájáról. A törvény eltörli a királyságot, és Mo-ot köztársasággá nyilvánítja. A preambulum kimondja: a polgárok számára a köztársaság biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. február 2.Az Ngy közfelkiáltással Tildy Zoltán ref. lelkészt (FKgP) választja köztársasági elnökké. 1948. augusztus 3.