Albániában kikiáltják a népköztársaságot.
1940–49
A Bp-i Népbíróság az újvidéki vérengzésben való részvétel miatt halálra ítéli Grassy József v. vezérőrnagyot (a nyilas hatalomátvétel után rangja honvéd altábornagy, SS-Brigadeführer), a 25. Hunyadi SS-gránátoshadosztály v. parancsnokát és Zöldi Márton v. cs. századost.1 március 2.
1) Csató Mihály. A dátum bizonytalan, előfordul január 12-e is.
Bp-nél a jégzajlás elsodorja a Margit és a Ferenc József híd ideiglenes szerkezetét; Buda és Pest között megszűnik az összeköttetés. január 14.
január 12.
Megjelenik a Szakszervezeti Tanács és a munkáspártok felhívása az üzemi bizottságok újjáválasztására. február 1.
A norvég Trygve Halvdan Lie-t választják az ENSZ főtitkárává. 1953. április 10.
január 14.
A Horthy Miklós hídnál épített pontonhídon megindul a gépkocsi-közlekedés. január 18.
január 15.
Nagy Imre belügyminiszter kiadja a németek kitelepítésének végrehajtását szabályozó 70.010/1946. BM. sz. rendeletet. január 19.
Megérkezik a fővárosba a ceglédi újgazdák százfős küldöttsége. Tiltakoznak az ellen, hogy az FKgP felül akarja vizsgálni a földreform végrehajtása során elkövetett visszásságokat; követelik Kerék Mihálynak, a földhivatal kisgazdapárti ügyvezető igazgatójának leváltását; jelszavuk: „Földet vissza nem adunk!”. Az elkövetkező néhány hét folyamán e jelszóval nagyarányú paraszti tömegmozgalom bontakozik ki.
Herbert Lehman, az UNRRA főigazgatója táviratban értesíti Tildy Zoltán miniszterelnököt, hogy a szervezet 4 millió dollár értékű sürgős segélyt nyújt Mo-nak.
január 16.
A pártközi értekezlet megvitatja az államformáról és az államfői jogkörről rendelkező törvény tervezetét; megállapodnak arról, hogy a köztársasági elnököt az Ngy választja, és egyetértenek abban is, hogy a köztársasági elnöki tisztség elsősorban reprezentatív jellegű lesz. január 24. január 30–31.