A kormány közzéteszi az 1919: XIX. néptörvényt. Ennek értelmében a békeszerződés megkötése után a Felvidék szlovákok lakta területeiből Slovenska Krajna néven autonóm terület szervezendő.
Szegeden a francia hadsereg megszállja a középületeket.
A román hatóságok megszállják és állami tulajdonba veszik a Kolozsvári Tudományegyetemet. 1921. október 10.
Pápán a karhatalom a keresztényszocialista-kisgazdapárti gyűlés részvevői közé lő. Hárman meghalnak, sokan megsebesülnek.
A párizsi békekonferencián a „Négy Nagy” (Woodrow Wilson amerikai elnök, David Lloyd George brit, Georges Clemenceau francia és Vittorio Orlando olasz miniszterelnök) jóváhagyja a magyar és a román csapatok közötti demarkációs vonalról szóló február 26-ai határozatot. március 19.
Az Mt április 13-ára kitűzi a választásokat.
Paul De Lobit tábornok, a mo-i antantcsapatok Belgrádban székelő parancsnoka tudomásul veszi a magyar–román demarkációs vonalról szóló március 17-ei határozatot, és elrendeli annak az érdekeltekkel való közlését. március 20.
Az Mt elrendeli a volt uralkodócsalád külföldön élő tagjai birtokainak ideiglenes állami kezelésbe vételét.
A február 21-én és az azt követő napokban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. — A KMP vezetésével 15 ezer munkanélküli tüntet a népjóléti minisztérium előtt. Munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követelik.
Fernand Vix alezredes, az antant katonai missziójának vezetője 10 óra 30 perckor Károlyi Mihály köztársasági elnöknek átadja Paul de Lobit tábornok jegyzékét a nagyhatalmak által március 17-én jóváhagyott magyar–román demarkációs vonalról. A jegyzék közli, hogy a semleges zónát az antant hadereje szállja meg. Vix alezredes 30 órás határidőt szab a válaszadásra. március 21. — A köztársasági elnök, az időközben a helyszínre érkező Berinkey Dénes miniszterelnök és Böhm Vilmos hadügyminiszter társaságában, szóban közli Vix alezredessel, hogy a jegyzékben foglalt követelések nem teljesíthetők.
A kormány közzéteszi az 1919: XXXIII. néptörvényt a jövedelem- és vagyonadóról.
Lemond Berinkey Dénes miniszterelnök és kormánya. március 21.
Fernand Vix alezredesnek átadják a magyar kormány elutasító válaszát a március 20-ai jegyzékre.
Tárgyalások indulnak a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemok-raták közt. — Az MSZDP vezetőségi ülésén elhatározzák a KMP-vel való megegyezést. — Egyesül az MSZDP és a KMP. Az egyesült párt ideiglenes neve: Mo-i Szocialista Párt. — Ülést tart a bp-i Munkástanács. A tanács határozatot hoz a hatalom átvételéről.
Kikiáltják a Mo-i Tanácsköztársaságot. — Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács (FKt). Elnök Garbai Sándor; a népbiztosok: belügyi Landler Jenő, helyettese Vágó Béla; külügyi Kun Béla, helyettese Ágoston Péter; földmívelésügyi népbiztosság kollégiuma: Csizmadia Sándor, Hamburger Jenő, Nyisztor György, Vántus Károly; pénzügyi Varga Jenő, helyettese Székely Béla; közoktatásügyi Kunfi Zsigmond, helyettese Lukács György; munkaügyi Bokányi Dezső, helyettese Fiedler Rezső; kereskedelemügyi Landler Jenő (ideiglenesen), helyettese Rákosi Mátyás és Haubrich József; hadügyi Pogány József, helyettese Szántó Béla és Szamuely Tibor; igazságügyi Rónai Zoltán, helyettese Ládai István; szocializálási Böhm Vilmos, helyettese Hevesi Gyula és Dovcsák Antal; német ügyek Kalmár Henrik; ruszin ügyek Szabó Oreszt; közélelmezési Erdélyi Mór, helyettese Illés Artúr.
A lapok közlik az FKt és a Mo-i Szocialista Párt „Mindenkihez!” c. kiáltványát. A Kun Béla és Pogány József által fogalmazott kiáltvány kinyilvánítja a proletár-diktatúrát, bejelenti a Tanácsköztársaságot, a két munkáspárt egyesülését, a bankok, a bányák és az üzemek államosítását, proletár hadsereg szervezését, a Szovjet-Oroszországgal való eszmei és fegyveres közösséget. — Közzéteszik az FKt előző napon kelt, I. sz. rendeletét a statáriumról és II. sz. rendeletét a szesztilalomról.
Az OK(b)P VIII. kongresszusa üdvözli a Mo-i Tanácsköztársaságot.
Az FKt felhívást intéz a világ dolgozóihoz, és felhív a Tanácsköztársaság támogatására. — Az FKt kiadja III. sz. rendeletét a fegyverviselési tilalomról.
Milánóban Benito Mussolini meglapítja a Fasci di combattimento (Harci Osztagok) nevű politikai mozgalmat. 1921. november 10.
Kun Béla külügyi népbiztos jegyzéket intéz az antantnagyhatalmakhoz. A jegyzék kinyilvánítja a Tanácsköztársaság békés szándékait; elismeri az 1918. október 13-án aláírt belgrádi fegyverszüneti egyezményt, de elutasítja a március 20-ai Vix-jegyzéket. — A jegyzéket Kun Vittorio Orlando olasz miniszterelnökhöz juttatja el. március 29.
Az FKt közzéteszi IV. sz. rendeletét a forradalmi törvényszékek felállításáról; V. sz. rendeletét a rémhírterjesztők forradalmi törvényszék elé állításáról; VI. sz. rendeletét a feudális címek és rangok eltörléséről.