Választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A Munkáspárt 317, a konzervatívok 303, a liberálisok 9 mandátumot szereznek. október 16.

Kína felrobbantja első kísérleti atombombáját, s ezzel az ötödik nukleáris hatalom lett.

Összeül az MSZMP PB; a moszkvai változásokkal foglalkozó ülésen Biszku Béla elnököl. A testület utólag jóváhagyja a belügyi szerveknél és a munkásőrségnél elrendelt készültséget, és dönt a pártapparátus tájékoztatásának módjáról. október 20.

Nagy-Britanniában Harold Wilson alakít munkáspárti kormányt. 1970. június 19.

Hazaérkezik Lengyelországból a magyar párt- és kormányküldöttség. — Kádár János a Nyugati pályaudvaron (rögtönzöttnek tűnő) beszédet mond: „Küldöttségünk valamennyi tagja egészséges és munkaképes állapotban hazaérkezett. […] Az elmúlt héten sok és különböző esemény történt. Voltak olyan hírek, amelyeknek nagyon örültünk, és volt olyan hír, amely meglepett bennünket, s aminek nem tudtunk örülni.” [Ez utóbbi félmondat csak a pályaudvaron és a rádió egyenes adásában hangzott el, a Nsz másnapi tudósításában nem. Hasonlóképpen „helyesbítették” Kádár elszólását is, amely szerint „Hruscsov helyére Brezsnyevet és Koszigint nevezték ki”.] Kádár szerint „Hruscsovnak nagyon nagy érdemei voltak a sztálini személyi kultusz elleni harcban, … s azok a magyar százezrek, akik a közelmúltban és még az idén is, itt, a mi hazánkban üdvözölhették, és szívből üdvözölhették őt, a Szovjetunió pártjának, államának, népének reprezentánsát, a béke fáradhatatlan harcosát, nos azoknak nincs utólag mit megbánniuk.” október 20. — A moszkvai Pravda e napi számának vezércikke azzal magyarázza Hruscsov felmentését, hogy a korábbi első titkár „ábrándkergető, kérkedő, bürokratizmusra hajlamos volt”, és személyi kultuszt alakított ki maga körül.

Bp-en megkezdődik a Szolidaritási Világszervezet főtanácsának ülése. október 24.

Párizsban megkezdődik az UNESCO Közgyűlésének 13. ülésszaka; Jóboru Magdát a kétéves munkaterv kidolgozásával megbízott bizottság alelnökévé, Szabó Imrét a jogi bizottság elnökévé választják.

Az MSZMP KB Titkársága a moszkvai eseményekkel foglalkozik. Kádár János ismerteti a Leonyid Brezsnyevnek címzett, nem a nyilvánosságnak szánt levél tervezetét. „Nyugtalanít bennünket, hogy a felmentés indokai között Hruscsov elvtárs hibáit is személyi kultusznak minősítik. …s ha (őt) ezek elleni vétségben ítélnénk el, jelentős társadalmi rétegek hite rendülne meg a szocializmusban. Kárt okozna, ha a Hruscsov elvtársat ért bírálat kompromittálná mindazt a jót, amit … mondott és tett.” A levéltervezet ismertetése utáni vitában Kádár hozzáteszi: „A közvélemény megnyugtatása és helyes orientálása érdekében el kellene azon is gondolkozni, hogy a nyilvánosságra szánt állásfoglalásban miként lehetne óvatosan arra is utalni, hogy a magyar pártvezetés az SZKP-nak bizalmasan leszögezte az egyet nem értő álláspontját.”

New Yorkban bemutatják a G. B. Shaw Pygmalion c. színpadi művéből készült My Fair Lady c. musicalt; a rendező George Cukor.

Bemutatják Szemes Marianne Válás Budapesten c. filmjét.