Letartóztatják Széll Jenőt. április 1.

A magyar kormány korlátozza az USA bp-i követsége munkatársainak mozgását. július 6.

A kolozsvári katonai törvényszék ítéletet hirdet a „bolyais” tanárok és diákok perében. A „közrend elleni szervezkedés vádjával” Varró János tanársegédet 16, Lakó Elemér tanársegédet 15 év kényszemunkára ítélik; Péterffy Irént 10, Vastag Lajost 8(?), Páll Lajost 6, Iamandi Emilt és Szilágyi Árpádot 5 évi börtönbüntetésre ítélik.¹

A kolozsvári Bolyai Egyetemet egyesítik a román Babeş Egyetemmel. április 2.

Az LB Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével másodfokon ítéletet hirdet a Vajdahunyad utcai felkelők perében. Havrilla Béláné Sticker Katalin gépmunkást, Kóté Sörös József bádogost és Tóth Józsefet halálra (február 26.), az első fokon szintén halálra ítélt Wittner Mária háztartási alkalmazottat életfogytiglani börtönre (1970. március 25.), Neumann Tivadar gépkocsivezetőt szintén életfogytiglani börtönre ítélik.

Kivégzik Havrila (Havrilla) Béláné Sticker Katalint, Kóté Sörös Józsefet és Tóth Józsefet.

A bp-i Hungária Vegyiművekben felavatják az ország első szintetikus műanyaggyártó üzemét. — Nyergesújfaluban (Komárom m.) megkezdi működését a műszálüzem.

A Társadalmi Szemle e havi száma közzéteszi az MSZMP kulturális és elméleti munka-közösségének téziseit „A felszabadulás utáni irodalom néhány kérdéséről”. A dokumentum a Révai-féle irodalompolitika érvrendszerével ítéli el az 1956 előtti értelmiségi ellenzéket és az Írószövetséget, támadja Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Illyés Gyulát és a népi írókat.

Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke az egyesület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A Hét c. hetilap vezércikkében leszögezi: a Csemadok legfontosabb feladata, hogy proletár nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és a csehszlovák haza szeretetére nevelje az ország magyarságát. március 5.

Német Nyelvű Gimnázium (később: Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium) néven önálló intézménnyé válik a bajai III. Béla Gimnázium német nyelvű tagozata.