A NATO párizsi konferenciáján a tagállamok elhatározzák, hogy nukleáris tölteteket hordozó amerikai rakétákat telepítenek Európába.

Megkezdődik az Ogy téli ülésszaka. december 20. A Ház elfogadja az ET, a Legfőbb Ügyészség, az LB és a külügyminiszter-helyettes beszámolóját.

Megszűnik a bp-i Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred.

Erdei Ferencet választják az MTA főtitkárává. 1964. április 24.

Péter János elhárítja a Tiszántúli Ref. Egyházkerület előző napi felkérését, hogy viselje tovább püspöki méltóságát. Az egyházkerület közgyűlése elfogadja a lemondást. 1958. március 3.

Meghal Ferenczy Noémi festőművész, a modern magyar gobelin-művészet megteremtője.

A Dunai Vasműben működni kezd az ország legkorszerűbb benzolkinyerő és első kénkinyerő- és feldolgozó üzeme.

Az ENSZ különbizottsága tájékoztatást kér a magyar kormánytól Maléter Pál, Kovács István és Kopácsi Sándor perével kapcsolatban. A magyar ENSZ delegáció megtagadja a kérés továbbítását a bp-i kormánynak. 1958. március 13.

Losonczy Géza, a Nagy Imre-kormány v. államminisztere, aki éhségsztrájkba kezdett a vizsgálati fogságban, belehal a kényszertáplálásba.

Zárt ülést tart az MSZMP KB. A testület úgy dönt, hogy Nagy Imre miniszterelnök és társai (Donáth Ferenc, Szilágyi József, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós, Fazekas György, Tánczos Gábor és Haraszti Sándor) ügyében „szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak”. Az ülésen jelen lévő 51 KB-tag közül mind a tizenhét felszólaló (Biszku Béla, Révész Géza, Friss István, Cservenka Ferencné, Pothornik József, Gáspár Sándor, Aczél György, Földes László, Dabrónaki Gyula, Sándor József, Kiss Dezső, Orbán László, Nyers Rezső, Nezvál Ferenc, Valkó Márton, Borka Attila, Kaszapovics András, valamint az írásban hozzászóló Marosán György és Fogarasi Béla) egyetért Kádár János¹ előterjesztésével. 1958. január 18. — A határozatot, „jóváhagyásra”, eljuttatják Moszkvába, az SZKP legfelső vezetőihez. december 28.