Letartóztatják Katona Józsefet, az amerikai hírszerzés ügynökét.1 1958. május 7.
magyarkronologia összes bejegyzése
június 25.
Miskolcon kivégzik Bartha Bélát.
június 25.
Az LB Molnár László vezette tanácsa másodfokon ítéletet hirdet az első fokon halálra ítélt Kabelács Pál, valamint életfogytiglani börtönt kapott testvére, Kabelács Károly, a ferencvárosi fegyveres harcok résztvevői ügyében: Pált 17 évi, Károlyt 15 évi szabadságvesztésre ítélik.
június 25.
Az 1957: 36. tvr. a Lenin Intézetet beolvasztja az ELTE Bölcsészettudományi Karába.
június 26.
Bp-en kivégzik Gönczi Ferencet, Gyöngyösi Miklóst és Kovács Ferencet.
június 27.
Bp-en kivégzik Tóth Ilonát.1 — Pécsett kivégzik a szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélt Szabó Istvánt.
június 27.
Megkezdi tanácskozását az MSZMP országos értekezlete. június 29. Jelen van 348 küldött és 211 meghívott.
június 29.
Befejeződik az MSZMP országos értekezlete. 1959. november 30. Jóváhagyják a párt ideiglenes vezető testületeinek addig folytatott politikáját, az új szervezeti szabályzatot, és megvitatják az „ellenforradalmi felkelés” előzményeiről és okairól szóló előterjesztést. Folytatódik a restaurációs irányvonal, a visszatérés az 1951. júniusi politikához, viszont Révai és követői vereséget szenvednek. — Megválasztják az MSZMP 53 tagú Központi Bizottságát. A KB megválasztja a 11 tagú Politikai Bizottságot. július 2. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A KB Titkársága: Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. A KB első titkára Kádár János.
június 29.
Moszkvában befejeződik az SZKP KB egy héten keresztül tartó ülése. Nyikita Hruscsov első titkár a központi pártapparátus, a hadsereg és a KGB támogatásával megerősíti pozícióját. Lazar Kaganovicsot, Georgij Malenkovot (1988. január 14.), Vjacseszlav Molotovot (1984. április 30.) és Dmitrij Sepilovot felmentik párt- és állami megbízatásaik alól. A KB 15 tagúra bővített Elnökségének tagjává választják, mások mellett, Leonyid Brezsnyevet (1960. május 7.).
június 30.
Ülést tart a MIOK. Kinyilvánítják, hogy a szervezet „a magyar hazafias alapon álló zsidók felekezeti közössége”. A testület támogatásáról biztosítja az MFMPK-t, a nemzetközi és a hazai békemozgalmat. A MIOK elnökévé, a lemondott Heves Lajos1 helyett, Sós Endre írót választják.
1) Hevesnek, újraválasztása feltételeként, az ÁEH felajánlotta, hogy működjön együtt az állambiztonsági szervekkel. Heves ezt elutasította, és leköszönt posztjáról.
1) Katona hivatásos tűzoltó főhadnagy volt, 1956 augusztusában egy társával Ausztriába, majd Nyugat-Németországba szökött. A forradalom napjaiban Bécsben az amerikai hírszerzés beszervezte. Bp-re jött, a szovjet és a magyar hadsereg, valamint a felkelők létszámáról, fegyverzetéről jelentett. A forradalom után újra Mo-ra jött. Lásd Ungváry Krisztián: A Kádár-rendszer kémelhárítása. In Évkönyv XVI, 2009. Kádárizmus. Mélyfúrások. Bp: 1956-os Intézet, 2009, 360.