Megjelenik a belügyminiszter 8/1957. sz. parancsa a Belügyminisztérium központi szerveinek szervezeti felépítéséről. A miniszter közvetlen irányítása alatt működik a Titkárság és a Munkásőrség parancsnoksága. A minisztériumhoz tartozó többi szerv öt részre tagozódik: ORFK (ezen belül a karhatalmi parancsnokság, a bűnügyi, a közbiztonsági, a vasúti és a politikai nevelő főosztály, az igazgatásrendészeti és a kiképzési osztály); a Politikai Nyomozó Főosztály (április 30. május 3.); a személyzeti szervek; a gazdasági szervek; a belügyi parancsnokságok (a Határőrség Főparancsnoksága, a Légoltalom, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság).

Kémkedés vádjával kiutasítják az országból T. R. Gleason századost, az USA követségének helyettes katonai attaséját. június 20.

Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által statáriális eljárásban halálra ítélt Balázs Ferenc vízvezeték-szerelőt, aki 1956. október 30-án szabadult a Fő utcai börtönből.

Chivu Stoica román miniszterelnök beleegyezően válaszol Kádár János levelére, amelyben a magyar pártvezető Nagy Imre és társai kiadatását kérte.

Az egyetemek és főiskolák kommunista hallgatói aktívaértekezletet tartanak a Lenin Intézetben. A KISZ feladatait Várnai Ferenc, a szervező bizottság titkára ismerteti.

A katolikus püspöki kar bizakodó hangvételű nyilatkozatot ad ki a kormánnyal folytatott tárgyalásairól, amelyek a két fél békés együttműködését célozzák.

Snagovban letartóztatják Losonczy Gézát. április 14. — Lukács György és felesége hazatér a romániai deportálásból.

Munkásgyűlést tartanak a Csepel Művek kultúrtermében; beszédet mond Fock Jenő, az MSZMP IKB titkára. — Nagygyűlést tartanak Győrött; beszédet mond Apró Antal, az MSZMP IIB tagja.

Megalakul az OBt Református Bizottsága. május 24.

Győrött kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Császár József autószerelőt, a veszprémi nemzetőrség tagját.