Marosán György cikket közöl a Nsz-ban „A munkásegységről”: „A szociáldemokrata párt Mo-on a faltörő kos szerepét töltené be, utat törne a polgári liberális és […] a nyílt fasiszta pártoknak.”

Molnár Endre a Nsz-ban az Írószövetség tevékenységéről ír, és név szerint támadja Déry Tibort, Erdei Sándort, Gimes Miklóst, Háy Gyulát, Novobáczky Sándort és Zelk Zoltánt.

A gönyűi hajóállomáson a határőrök őrizetbe veszik az Ausztriából konspiratív célokkal visszatérő Péch Gézát és Budai Bélát, a Bagoly-csoport tagjait. 1958. április 22.

A határőrség letartóztatja Békési Bélát; ezzel a Bagoly-csoport megszűnik. 1958. április 22.

Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bóna Zsigmond és Katona Sándor pomázi nemzetőröket. — Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bartók János traktorvezetőt, a pesterzsébeti felkelőcsoport tagját.

A Magyar Postától a BM alárendeltségébe helyezik az „ellenséges” rádiókat zavaró apparátust.

Az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága az USA javaslatára nem hoz döntést a magyar képviselők megbízatásának elfogadásáról. február 21.

Ülést tart az MSZMP IIB. Kállai Gyula ismét felveti, hogy „fogalakozni kell” a Nagy Imre-csoport kérdésével. Kádár János szerint a pártellenzék október előtti fellépése a szektásság ellen jogos volt, és ez a folyamat „részben Nagy Imréék fellépése következtében revizionista irányba tolódott el. Ezért október igazi jellege a párt belső élete szempontjából az árulás volt.” február 19. — A testület Czinege Lajos előterjesztésében megtárgyalja a karhatalomról szóló határozat tervezetét, azonban végleges határozat nem születik. március 12.

Oberlinben (USA, Ohio állam) meghal Jászi Oszkár társadalomtudós.

Mátyás László leváltása után Horváth Gyula r. ezredest nevezik ki az ORFK PNyF vezetőjévé. 1958. február 20.