Bécsben Várfalvi Lajos, Oltványi László és Buri István megalakítja a Magyar Forradalmi Tanácsot, amelyhez főként dél-bp-i felkelők, majd Pongrátz Gergely, Renner Péter és Lehoczky Attila is csatlakozik.

Az Írószövetség levelet intéz a KMT-hez, melyben deklarálja a kapcsolatfelvétel szándékát; a levél részletezi az írókat ért sérelmeket, és élesen bírálja a restaurálódó hatalom ideológiáját. — A KMT sztrájkellenes felhívást ad ki. december 3.

A jugoszláv kormány november 11-ei tiltakozó jegyzékére a Kádár-kormány magyarázkodó válaszjegyzéket küld, amelyben a Nagy Imre-ügyet a magyar kormány belügyének nyilvánítja. — A válaszra Belgrádban nem reagálnak.

Abod László, Eörsi István, Gáli József és Obersovszky Gyula elhatározza, hogy a szovjet invázió hófordulóján csendes nőtüntetetést szervez a forradalomban elesett hozzátartozók emlékére. december 3. A tervezett tüntetést főként a néhány napja megjelenő, Gáli és Obersovszky által szerkesztett Élünk c. illegális lap propagálja.

Az 1956: 27. tvr. közkegyelemben részesíti az 1956. október 23-a után külföldre távozott és 1957. március 31-éig hazatérő személyeket.

Kétezer fős állománnyal megalakul a Belügyi Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Guba László (áv.) ezredes.

Dobi István rádióbeszédében élesen elítéli a korábbi sztrájkot, mondván „nem Weiss Manfréd, hanem a munkás-paraszt hatalom állama ellen, és a munkásság létérdekei ellen folyt a harc”.

Az MSZMP hivatalosan regisztrált tagjainak száma 37818 fő, az elődpárt taglétszámának 4,3%-a.

Az 1956: 26. tvr. a doktori cím adományozásáról szóló 1951: 26. tvr. 8. § (1) bekezdésének hatály-talanításáról rendelkezik, és visszaállítja az egyetemi doktori cím adományozásának 1951-ig érvényben volt rendjét.

A Magyar Szabadságharcos Írók Külföldi Csoportja kiadásában Münchenben megjelenik a Nemzetőr c. lap első száma; főszerkesztő Kecskési (Tollas) Tibor.