22 egyetem és főiskola képviselői megalakítják az Összegyetemi Forradalmi Bizottságot, amely a MEFESZ-szel közösen megfogalmazott határozatában leszögezi, hogy „az egyetemi ifjúság ma is az október 23-án nyilvánosságra hozott programja alapján áll”.

Csepelen megalakul a Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa; elnök Nagy Elek, elnökhelyettes Bácsi József és Kléger István, titkár Kulcsár László.

Szirmai Ottó értekezletet szervez egy Népköztársaság úti magánlakáson. Jelen van Barna Éva, Cselik Ferenc, Csontos Erzsébet, Petrák Lajos, Pozsár István, Pruha József, Rácz József, Széll Sándor; Csontos a fegyveres harc folytatása mellett száll síkra.

Az ENSZ főtitkára és menekültügyi főbiztosa újra a tagállamokhoz és a világszervezet szakosított intézményeihez folyamodik a magyar menekülteknek nyújtandó támogatással kapcsolatban.

A sajtó közli, hogy az NSZK kormánya 10 millió márka értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt juttat Mo-nak.

A KMT felhívást ad ki, hogy amíg a tanács sajtóengedélyt nem kap, addig senki ne vásárolja az MSZMP lapjait.

A Bp-en tartózkodó szovjet vezetők (Szuszlov, Malenkov, Arisztov és Szerov) megállapodnak Kádár Jánossal és Münnich Ferenccel, hogy a felkelők bírósági úton való felelősségre vonását a lehető legsürgősebben meg kell kezdeni. Szerov, Kádár és Münnich kijelöli azt a 6-8 vezetőt, köztük Dudás Józsefet és a Széna téri Szabó Jánost, akiknek statáriális kivégzését szükségesnek tartják.

Nyers Rezső közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat. december 11.

Befejeződik a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom szervezése; állományába ekkor Bp-en 5500, vidéken 5000 fő tartozik.

Kádár János és Apró Antal Tatabányán a Szénbányászati Ttröszt munkástanácsának képviselőivel tárgyal. Kádár a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül, és a karhatalom megszüntetését elutasítja. A munkástanács fenntartja korábbi követeléseit.