A Kádár-kormány beleegyezését követően Bp-re érkezik Dzsagan Nat Kosla, India prágai nagykövete. december 2.

Albániában kivégeznek három jugoszlávbarát kommunista vezetőt.¹

A KMT ülésén részt vesz Apró Antal, Kádár János és Münnich Ferenc is; Münnich engedékenynek mutatkozik a karhatalom, a deportálások és a tiszti nyilatkozat ügyében. Az elfogadott határozat követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról, adjon lapengedélyt a KMT újságja számára, és engedélyezze a rádió munkástanácsának megalakulását.

Emil Bodnăraş, az RMP KB titkára és Walter Roman felkeresi a Snagovban fogva tartott Nagy Imrét, akit arra próbálnak rávenni, tegyen nyilatkozatot, amelyben elítéli múltbeli tevékenységét, és elismeri a Kádár-kormányt. Nagy a nyilatkozattételt ismét megtagadja, és tiltakozik a csoport elhurcolása ellen. december 10.

Kádár János rádióbeszédet mond „időszerű politikai kérdésekről”. Mint mondja, „a kormány a november 4-i felhívásban tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem esik bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és betartatjuk”. Kádár hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel is: „Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben, az általuk is utólag elismert múltbéli súlyos cselekményekért büntetőeljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk, távozásukat sem tekintjük örök időkre szólónak.” Ezt követően a Romániába hurcoltakról semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg. 1958. június 17.

Dzsagan Nat Kosla indiai különmegbízott M. A. Rahman bp-i ügyvivő kíséretében Kádár Jánossal tárgyal az ENSZ-megfigyelők beutazásáról.

Az e napon kezdődő szovjet–román csúcstalálkozón felmerül a szovjet csapatok Romániából való kivonásának lehetősége.¹

Az MSZMP megyei és bp-i titkárainak aktívaértekezletén Orbán László Kádár János jelenlétében kifejti, hogy a jugoszlávokkal kötött megegyezés megszegése világméretű felháborodást keltett, és az országszerte gyűlölt MSZMP helyzetét csak még nehezebbé tette.

A KMT felhívásban tájékoztatja az ország üzemi, kerületi és megyei munkástanácsoait álláspontjáról. „Minket a munkásosztály bízott meg … és minden erőnkkel a munkáshatalom erősítésén kell dolgoznunk. …igazi, forradalmi éberséggel egységesen harcolunk tovább szent célunkért, a független, demokratikus, nemzeti sajátosságainknak megfelelően épülő szocialista Magyarországért”. A közlemény tiltakozik Kádár János előző esti rádióbeszéde ellen. november 28. — Este a KMT Rácz Sándor vezette küldöttsége Kádár Jánossal tárgyal a Parlamentben.

A Kádár-kormány felhívásban fordul a parasztsághoz: a gazdálkodási mód megválasztása szabad elhatározás tárgya, a szövetkezetek és magángazdaságok azonos támogatást kapnak; amennyiben a parasztság szövetkezetet szervez, maga választhatja meg annak formáját.