Nyikita Hruscsov és Georgij Malenkov Bukarestben a román, a csehszlovák és a bolgár vezetőkkel tárgyal. A románok felajánlják a fegyveres részvételt a mo-i „rendteremtésben”; az ajánlatot a szovjetek visszautasítják. — 19 órától Nyikita Hruscsov és Josip Broz Tito Brioni szigetén a mo-i helyzet megoldási lehetőségeiről tárgyal. Hruscsov ismerteti a katonai terveket. Közli, hogy Kádár és Münnich már Moszkvában van, s hogy utóbbit jelölik miniszterelnöknek; szükségesnek mondja Apró Antal csatlakozását. Tito Kádárt javasolja kormányfőnek. Telefonon beszélnek Mao Ce-tunggal, a KKP elnökével, aki határozottan sürgeti a katonai beavatkozást.

Nagy Imre táviratban kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a BT utasítsa a szovjet és a magyar felet a tárgyalások azonnali megkezdésére a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban. — A tanács ülésén megvitatják a mo-i helyzetet is, a halogató amerikai magatartás miatt azonban határozati javaslat benyújtására nem kerül sor. (A titkos amerikai–brit–francia háttértárgyalásokon Nagy-Britannia és Franciaország igyekszik elérni, hogy a magyar kérdés kerüljön át az ENSZ Közgyűlés közel-keleti helyzetet tárgyaló rendkívüli sürgősségi ülésszakára, ahol a szovjet vétó nem érvényesülhet. Ezt az USA a szuezi problémától való figyelemelterelési kísérletnek minősíti, és megakadályozza a terv kivitelezését. A BT még hajnalban határozatban szólítja fel a közel-keleti hadviselő feleket az azonnali tűzszünetre.) — Az ENSZ BT magyar idő szerint késő éjszaka 10:1 arányú szavazással a „magyar kérdés” rendkívüli közgyűlésen való megtárgyalása mellett foglal állást. november 3.

Megérkezik Bp-re Edward Wailes, az USA kinevezett követe. 1957. február 22.

Átalakul a kormány; miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre (MSZMP); államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKgP), Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József (SZDP), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Losonczy Géza, Kádár János¹ (MSZMP); honvédelmi miniszter Maléter Pál vezérőrnagy; a többi tárca betöltetlenül marad. Az előző kormány valamennyi miniszterét felmentik tisztségéből. A rádió 13.25-kor ad hírt a kormány átalakításáról. — A katonai vezetők folyamatosan tájékoztatják Nagy Imrét az újabb szovjet csapatmozgásokról.

A Forradalmi Katonai Bizottság számos felkelőparancsnok részvételével értekezletet tart a BM Bp-i Főosztály Deák téri épületében. A Nemzetőrség főparancsnokává Király Béla vezérőrnagyot, helyettesévé Kopácsi Sándor r. ezredest választják.

Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatót tart az Úri utcai érseki palotában; a magyar prímás kéri a nyugati nagyhatalmak segítségét.

Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonás rész-leteiről; megállapodnak, hogy a megbeszélést 22 órakor a tököli szovjet katonai parancsnokságon folytatják. Mihail Malinyin hadseregtábornok ígéretet tesz a szovjet csapatok kivonására, ha ünnepélyesen búcsúztatják őket, a megrongált szovjet hősi emlékműveket helyreállítják, a zsákmányolt haditechnikai eszközöket pedig visszaszolgáltatják. — A szovjet kormány bejelenti, hogy a megegyezésig további szovjet egységek nem lépik át a magyar határt.

A Bp körüli védőövezetbe rendelt magyar csapatok felvonulnak a Juta-dombhoz, a Nagykőrösi, a Határ, a Jászberényi és a Kőbányai útra, a Zalka Máté térre, az Éles sarokhoz, a Csajkovszkij parkhoz és Soroksár határába. — Maléter Pál honvédelmi miniszter másnap 11 órára eligazításra a HM-be rendeli a honvédség magasabb parancsnokait.

Katonák és kispapok Turchányi Egon vezetésével lefoglalják az ÁEH irattárát, és megkezdik az iratok elszállítását.

Megalakul az MTA Nemzeti Bizottsága; elnök Kodály Zoltán, elnökhelyettes Gombás Pál, főtitkár Nizsalovszky Endre.