magyarkronologia összes bejegyzése

1956.

október 28.

7.30-kor Janza Károly honvédelmi miniszter felszólítja a fegyveres ellenállókat, hogy tegyék le a fegyvert; cserébe szabad elvonulást ígér. — 11 órakor a corvinisták parlamenterei a rádión keresztül üzenetet küldenek társaiknak; eszerint a szovjet és a magyar vezetés nem fogadja el feltételeiket, ám a fegyverletétel fejében teljes amnesztiát és szabad elvonulást kínál.

    1956.

    október 28.

    Reggel összeül az MDP PB. Kádár János első titkár, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov jelenlétében és előzetes hozzájárulásuk birtokában, beszámol a Direktórium előző esti üléséről, és bejelenti, hogy az események addigi értékelését megváltoztatják, noha nem fogadják el a „szakszervezeti kiáltvány” (a SZOT, az EFB és az Írószövetség éjszaki nyilatkozata) formuláját a „nemzeti demokratikus forradalomról”. Nagy Imre felszólalása után a résztvevők támogatásukról biztosítják az „új platformot”, s azt az MDP KV elé terjesztik. A testület jóváhagyja az SzN másnapi vezércikkét. október 29. A szovjet küldöttek javaslatára létrehozzák az MDP Elnökségét,1 amelynek tagja lesz Kádár János (elnök), Apró Antal, Kiss Károly,2 Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó Zoltán.

    1. 1) Az október 26-án megválasztott Direktórium valójában az MDP KV Rendkívüli Bizottsága volt, amelyet a felkeléssel kapcsolatos operatív feladatok végrehajtására hoztak létre. – Az október 28-án felállított Elnökség az MDP egyetlen központi szerve volt, amely kiiktatta a döntési folyamatokból mind a KV-t, mind pedig a PB-t. Ripp, Végnapok, 285–286.

    2. 2) Kiss Károly a korábbi direktóriumi tagok közül egyedüliként kimaradt Hegedüs András helyére került.

    1956.

    október 28.

    11 órakor megkezdődik az MDP KV utolsó ülése. október 31. Kádár János előterjesztése nyomán két ellenszavazattal elfogadják a PB előterjesztéseit az új politikai irányelvekről. „Népköztársaságunk súlyos helyzetbe jutott. Ennek oka a régi pártvezetés részéről folytatott, különösen elhibázott politika. […] …az elégedetlenség 1956. október 24-én fegyveres felkelésben robbant ki, melynek fő oka a munkásosztály gazdasági érdekeinek elhanyagolása, a politikai hibák felszámolásában megmutatkozó súlyos következetlenségek és mulasztás, az állami vezetés bürokratizmusa.” Az elfogadott határozat pontjai: 1. a kormány a fenti értékelés szellemében nyilatkozatot tesz; 2. az MDP KV határozatban helyesli a kormánynyilatkozatot; 3. a SZOT Elnöksége nyilatkozik a kormány és a párt politikájának támogatásáról; 4. a KV szükségesnek látja a BM átszervezését, megfelelő pillanatban az ÁVH megszüntetését, demokratikus államrendőrség megszervezését; 5. a szovjet hadsereg egységeit a harcokból megfelelő módon ki kell vonni; 6. a párt vezetését a legközelebbi kongresszusig Pártelnökségre kell bízni; az újjászervezett PB és a KV fennmarad, a Pártelnökség e testületeket informálja, velük konzultál.

      1956.

      október 28.

      Az SzN „Híven az igazsághoz” c. vezércikke elutasítja az előző napok eseményeinek ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként való megbélyegzését; a felkelőkről becsületes hazafiakként beszél, akik a szocialista demokráciáért harcolnak. — A Pravda „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl vezércikket. október 29.

        1956.

        október 28.

        Dél körül a mo-i helyzet áttekintésére összeül az SZKP KB Elnöksége, amely ettől az időtől szinte folyamatosan tanácskozik. Nyikita Hruscsov tart beszámolót a Bp-en bekövetkezett fordulatról, amelyről pontos információkkal rendelkezik, és amelyet [nagy valószínűséggel] a hajnali órákban maga is tudomásul vett.1 Hruscsov amellett érvel, hogy a bekövetkezett változásokat mint elkerülhetetlent az Elnökség tagjai fogadják el, és (ekkor még) Nagy Imre támogatását javasolja: „Támogassuk-e a mostani kormányt, ha ilyen nyilatkozatot tesz? Támogassuk. Nincs más kiút.”2 Az Elnökség hosszas vita után Hruscsov javaslatát elfogadja. Mihail Szuszlovot jelentéstételre Moszkvába rendelik. — Az Elnökség a késő esti órákban [?] megérkező Szuszlov beszámolóját meghallgatva, jóváhagyja a magyar kormánynyilatkozatot, és hozzájárul a csapatok Bp-ről történő kivonásához. október 30.

        1. 1) A két szovjet küldött nyilván nem dönthetett az új irányvonal támogatásáról Moszkva jóváhagyása nélkül.

        2. 2) Döntés a Kremlben, 129.

        1956.

        október 28.

        Nagy Imre ezt követően hozzákezd a kormánynyilatkozat megszövegezéséhez. — 14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre által beterjesztett kormánynyilatkozatot. Tildy Zoltán és Gyenes Antal javaslatokat tesz a mezőgazdasági dolgozók és a kisiparosok helyzetének könnyítésére (a beszolgáltatás megszüntetésére, valamint a begyűjtési rendszer megváltoztatására); a kormány a döntést elhalasztja.

          1956.

          október 28.

          17.25-kor Nagy Imre a rádióban felolvassa a kormány nyilatkozatát. Az előző napok megmozdulásait „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott  „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezi. A „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus” kormánya nevében bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, a szovjet haderő teljes kivonásáról szóló tárgyalások megkezdését és az ÁVH megszüntetését. Általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, bér- és normarendezést, az erőszakos téeszesítés megszüntetését, a családi pótlék és a nyugdíjak emelését ígéri. — Ezt követően elhangzik az MDP KV nyilatkozata, amely a párt tagjait és szervezeteit felhívja a kormányprogram támogatására.

            1956.

            október 28.

            Az ELTE központi épületében az egykori pártellenzéki értelmiségiek befolyása alatt álló szervezetek összefogására megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága (MÉFB); vezetői Ádám György és Markos György. — A BM Bp-i Főosztálya Deák téri épületében megalakul az ELTE BTK nemzetőrsége; 200-250 bölcsészhallgatót felfegyvereznek; parancsnokuk Görgényi Dániel vezérőrnagy.

              1956.

              október 28.

              A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja Csepelen megszállja a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd környékét, a Szabadkikötőt, a rendőrkapitányság, a tanács és a pártbizottság épületét. Megkezdik a Királyerdő átfésülését; két elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőnek. — Az ezred katonái a IX. kerületi Tűzoltó–Bokréta–Liliom utca térségében támadást indítanak a felkelőcsoportok felszámolására. — Pesthidegkúton felkelőcsoport alakul. — A VII. kerületi tanács épületében Steiner Lajos és Gyulai Lajos, a Kisfaludy utcában Fáncsik György vezetésével fegyveres csoport alakul. — A budai felsőoktatási intézmények képviselői Marián István vezetésével létrehozzák a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottságot. — Zuglóban az Amerikai úti csoport vezetését Klauber István veszi át. Toller Károly korábbi parancsnok a zuglói fegyveres csoportok vezetője lesz. — Megalakul a XII. kerületi nemzeti bizottság. — A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a Róka rádiót.