magyarkronologia összes bejegyzése

1956.

október 23.

12.53-kor a Kossuth Rádió, adását megszakítva, ismerteti a BM közleményét, amely gyülekezési és felvonulási tilalmat rendel el. — 14 órakor a HM-ben tartott vezetői értekezleten Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen. — 14.23-kor a rádió, adását ismét megszakítva, bejelenti, hogy Piros László belügyminiszter a tüntetés megtartását engedélyezte.

    1956.

    október 23.

    15 órakor megkezdődik a tüntetés a Petőfi-szobornál; Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a 16 pontot. Innen a tömeg a Kossuth Lajos utca, Tanács körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Nagykörút, Margit híd útvonalon a Bem térre vonul; a budai diákság tízezres menete is ide érkezik. Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot. Ekkor már elhangzanak a szovjet csapatok kivonását követelő jelszavak, a zászlókból kivágják a címert, néhol leverik az ötágú csillagokat. Az ekkor kb. 200 ezres tömeg a Margit hídon át az Országház elé vonul. 17 [18?] órától egyre többen követelik, hogy Nagy Imre szóljon a tömeghez. — A lakásán tartózkodó Nagy Imrét többen (Déry Tibor, Veres Péter, Aczél Tamás) személyesen kérik, menjen a Kossuth térre. Nagy ezt mindaddig elutasítja, míg 20 óra előtt Hidas István és Mekis József, mindketten a PB tagjai, miniszterelnök-helyettesek, az MDP PB nevében azt kérik: jöjjön a Parlamenthez, és mondjon beszédet.

      1956.

      október 23.

      17 óra tájban a rádió épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a 16 pontot. Benke Valéria, a Magyar Rádió elnöke, aki a pártvezetés tagjaival és Nagy Imrével is többször beszél telefonon, a követelést nem teljesíti. Az elutasítás után az egyre növekvő tömeg megpróbál behatolni az épületbe, ahol ekkor már kb. 260-280 karhatalmista és egy államvédelmi alegység tartózkodik.1 (A rádió őrségének megerősítésére 15.30-kor 30 fő, 16.40-kor és 17 óra után egy-egy századnyi áv. katonát rendeltek.) 18.30 tájban az őrség őrizetbe vesz 10 tüntetőt, akiknek sikerült behatolniuk az épületbe. 19.45-kor (más forrás szerint 20.15-kor) az épületből leadják az első riasztólövéseket.

      1. 1) Horváth, Hadikrónika, 64.

      1956.

      október 23.

      17 óra után Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet, Gerő Ernő segélykérésére hivatkozva [?], jelenti Moszkvába, hogy a mo-i helyzet egyre veszélyesebbé válik. — Andropov ugyanerről tájékoztatja Pjotr Lascsenko altábornagyot, a Különleges Hadtest parancsnokát, és kéri, csapataival vonuljon Bp-re. A hadtestparancsnok a kérést visszautasítja, arra hivatkozva, hogy ő csak Moszkvából érkező parancsra cselekedhet.1

      1. 1) Kézikönyv, 77.

      1956.

      október 23.

      A kora esti órákban Debrecen belvárosában a megyei rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos utcai épületénél a belső karhatalom (államvédelem) egységei Komócsin Zoltán, az MDP megyei első titkára parancsára tüzet nyitnak a délelőtt óta több [tíz?]ezresre növekedett tüntető tömegre. A sortűzben három tüntető életét veszti; ők a forradalom első halottai. Rajtuk kívül sokan megsebesülnek.

        1956.

        október 23.

        Nem sokkal 20 óra előtt Gerő Ernő telefonon beszél Nyikita Hruscsovval, és lemondja másnapra tervezett moszkvai útját. — Ma sem tisztázott, intézett-e Gerő formális kérést korábban Jurij Andropov nagykövethez vagy ekkor Hruscsovhoz, hogy a szovjet csapatokat rendeljék Bp-re.1 — Gerő és Hruscsov beszélgetését követően Georgij Zsukov marsall arról tájékoztatja Hruscsovot, hogy Gerő a bp-i szovjet nagykövetség útján kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A szovjet pártvezetés a katonai akciót, arra hivatkozva, hogy magyar részről erre nem kaptak hivatalos felkérést, ekkor nem engedélyezi.2 — 20 órakor a szovjet hadsereg vezérkara, a politikai döntést megelőzően, riadókészültségbe helyezi a Különleges Hadtest két hadosztályát.3

        1. 1) Rainer, Nagy Imre, II, 248.

        2. 2) Döntés a Kremlben, 176.

        3. 3) Horváth, Hadikrónika, 67.