Az SzN álllást foglal a munkástanácsok megalakítása ellen.

Diákgyűléseket tartanak a bp-i, a miskolci, a szegedi, a pécsi és a soproni egyetemen; a résztvevők csatlakoznak a MEFESZ-hez és határozatokba foglalják követeléseiket.

A BME délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is; megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket. A vitán a műegyetem esti tagozatos hallgatójaként részt vesz Szilágyi József is, aki támogatja a diákság követeléseit. A gyűlés egyhangúlag kimondja csatlakozását a MEFESZ-hez. Marián István alezredes, a katonai tanszék vezetője a diákság élére áll. Az éjszakába nyúló tanácskozáson elfogadott, kezdetben tíz, majd tizenhat pontos határozat követeléseinek lényege: 1) Vonják ki a szovjet csapatokat. 2) Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben, válasszanak új KV-t, hívják össze a pártkongresszust. 3) Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista, rákosista bűnösöket váltsák le. 4) Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében, vonják felelősségre Rákosit. 5) Általános, egyenlő és titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot. 6) Vizsgálják felül a magyar–szovjet, illetve a magyar–jugoszláv kapcsolatokat, a kölcsönös be nem avatkozás jegyében. 7) Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján. 8) Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról. 9) Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás-létminimumot. 10) Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg gazdálkodók kapjanak a termelőszövetkezetekkel egyenrangú támogatást. 11) Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai és gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a Szovjetunióba hurcolt foglyokat. 12) Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ-újságot, ismerhesse meg mindenki saját káderanyagát. 13) Távolítsák el a Sztálin-szobrot, helyére 1848–49-es emlékmű kerüljön. 14) Új, nemzeti jellegű címert, a katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát, március 15. nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet legyen. 15) Szolidaritás a lengyel néppel. 16) Október 27-én üljön össze országos diákkonferencia, amely megvitatja a követeléseket.

A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Bp számos felsőoktatási intézményében, többek között az MKKE-n, az Orvostudományi Egyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A hallgatók csatlakoznak műegyetemista társaikhoz, és a bölcsészkar kivételével, ahol új DISZ-vezetőséget választanak, megalakítják a MEFESZ-szervezeteket; úgy döntenek, hogy részt vesznek a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban másnapra meghirdetett rokonszenv-tüntetésen. — Az ELTE-n a Március Tizenötödike Kör alakuló ülése a másnapi tüntetés előkészítő fórumává alakul.

Az esti órákban ülést tart a Petőfi Kör vezetősége. Határozatban javasolják a KV összehívását; Nagy Imre és mások bevonását a párt vezetésébe; Rákosi Mátyás KV-ból és más funkciókból való kizárását; Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását; az 1955. decemberi és a Petőfi Körre vonatkozó 1956. június 30-ai határozatok felülvizsgálatát. Vita után a másnapra tervezett tüntetésen való részvétel mellett döntenek.

A MÚOSZ újjáalakított választmánya elhatározza kongresszus összehívását; az új elnök Haraszti Sándor.

Nagy Imre késő délután-kora este [?] visszaérkezik Bp-re Badacsonyból, ahol szüreten vett részt. 21 óra körül lakásán felkeresi Mező Imre és Köböl József, az MDP KV tagjai, akik tájékoztatják a politikai helyzetről: a diákság és a munkások körében a feszültség érezhetően növekszik, a pártvezetés tehetetlen. A BME diákgyűlésén történtekről Nagy előbb telefonon értesül, majd 23.30 tájban diákküldöttség érkezik az Orsó utcába; azt kérik tőle, menjen el a gyűlésre és „nyugtassa meg” a részvevőket; Nagy Imre a kérést elutasítja.¹ október 23.

A reggeli órákban az MDP küldöttsége a visszaérkezik Belgrádból Bp-re. A pártközpont Akadémia utcai épületében megkezdődik az MDP PB kibővített ülése, amely a belpolitikai helyzettel és a tervezett diáktüntetéssel foglalkozik. A PB a nap folyamán folyamatosan ülésezik.

Nagy Imre 10.30-tól Losonczy Gézánál tárgyal Haraszti Sándorral, Ujhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal a kibontakozás lehetőségeiről és személyi feltételeiről. A résztvevők egyetértenek abban, hogy új vezetésre van szükség. Nagy Imre a tüntetés megtartása ellen foglal állást.

Délelőtt folyamán a pártközpontba több küldöttség érkezik. Az Írószövetség határozattal fordul a KV-hez: Nagy Imre bevonását követeli a pártvezetésbe, és sürgeti a ,,nemzeti egység” programjának kidolgozását. Az SzN küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti politikai követeléseit. A DISZ KV támogatja a bp-i ifjúságnak a lengyel események melletti rokonszenv-tüntetését, és felszólítja az ifjúságot, hogy akadályozzon meg minden provokációs kísérletet.