Az esti órákban letartóztatják Grősz József kalocsai érseket, Gyetvai Péter érseki irodaigazgatót, Strillich Károly érseki titkárt és Gombos Károly kanonokot. június 22.

Távozik posztjáról Nathaniel Davis, az USA bp-i követe. 1952. január 11.

A Bp-i Katonai Bíróság „fegyveres külföldre szökés” vádjával halálra ítéli Szűcs Sándor r. főhadnagyot, az Újpesti Dózsa válogatott labdarúgóját. június 4. Társát, Kovács Erzsi énekesnőt négyévi börtönbüntetésre ítélik.

A Mt rendeletet ad ki az 1951: I. tc. végrehajtásáról; a felállítandó ÁEH elnöke Kossa István.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium új neve Közoktatásügyi Minisztérium.

Nyolc rabnak (Haraszti József, Kertész Géza, Kihut József, Lőcsey Géza, Michnay Gyula, Mózes Mihály, Stern Pál, Stern Mendel) sikerül megszöknie a recski kényszermunkatáborból. — Június végéig egy kivételével mindannyiukat elfogják, és visszaviszik Recskre. A szökés miatt az ÁVH Belső Karhatalom megerősíti a kényszermunkatábor őrségét, és jelentősen növeli a beszervezett ügynökök számát a rabok között. — A szökés értelmi szerzője, Michnay Gyula eljut Bécsbe, jelentkezik a hatóságoknál, és emlékezetből leírja 600 recski rab nevét. A tábor létéről szóló beszámolót, a történetet és a neveket a SZER nem közli; ennek okai máig sem ismertek. Az összeállítás egyes források szerint később [?] elhangzik az Amerika Hangja rádió adásában.¹

Megkezdődik a „volt kizsákmányolók” kitelepítése Bp-ről. június 17. július 18.

A Pekingben tárgyaló tibeti küldöttség aláírja a „tizenhét pontos egyezményt” Tibet Kínához „csatlakozásáról”. Bár a megállapodás kimondja, hogy a központi kormány érintetlenül hagyja a hagyományos berendezkedést és a dalai láma is visszatér Lhászába (augusztus 17.), megkezdődik Tibet „modernizálása” és kínaivá tétele. 1959. március 17.

Közzéteszik a Népgazdasági Tanács rendeletét a munkafegyelem megszilárdításáról.

A Csorba-tói egyezmény végrehajtására létesített csehszlovák–magyar vegyesbizottság Bp-en született határozata a lakosságcsere keretén kívül áttelepültek számára lehetővé teszi a másik országban hagyott ingóságaik kölcsönös átszállítását, amennyiben azok „a dolgozó osztályok szokásos vagyonához” tartoznak, és amennyiben azokat ténylegesen nem kobozták el.