22 ngy-i képviselő felhívja a Keresztény Nemzeti Egység Pártját és a Keresztény Kisgazda és Földműves Pártot az egyesülésre és egységes kormányzópárt létrehozására.

Az Ngy elfogadja a ki­vételes hatalomról szóló törvény érvényességének meghosszabbítását a béke­szerződés megerősítésétől számított 1 évi időtartamra. 1922. július 26.

Az antant megbízottai Párizsban átnyújtják a végleges békefeltételeket a magyar kormány békeküldöttségének. — Alexandre Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke kísérőlevelében visszautasítja a magyar küldöttség érveit, ugyanakkor nem zárja ki a határok későbbi békés úton történő kiigazításának esetleges lehetőségét.

A belügyminiszter 1550/1920. sz. rendeletével feloszlat minden Mo területén levő szabadkőműves páholyt, intézményt és egyesüle­tet.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség felhívja valamennyi ország szakszervezeti központját Mo bojkottálására.

A kormány zár alá veszi Károlyi Mihály gr. vagyonát, és megkezdi az ellene folytatandó per elő­készítését.

A védőligák szövetsége pályázatot hirdet az ország régi határainak vissza­állítására buzdító ima és jelmondat megírására. A bíráló bizottság elnöke Rákosi Jenő. —  Papp-Váry Elemérné díjnyertes imája: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen.” A díjnyertes jelmondat: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország.”

A versailles-i Kis-Trianon palotában aláírják a Mo-gal kö­tött békeszerződést. Törvényesíti Nyu­gat-Mo, a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország elszakítását. az ország haderejének létszámát 35 ezer főre korlátozza, megtiltja az általános hadkötelezettséget, korlátozza a fegy­vergyártást; kötelezi Moot az általa okozott háborús károk megtéríté­sére, később megállapítandó jóvátétel formájában; a nemzetközi kereskede­lemben a legnagyobb kedvezmény elvét köteles biztosítani a győztes hatalmak­nak; a békeszerződés pontjainak betar­tását az e célból Mo-ra kül­dött katonai ellenőrző bizottság végzi. — Mo területe, Horvátorszá­got nem számítva, 283 ezer km²-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökken; a Statisztikai Hivatal adatai szerint Ausztriához kerül 4 ezer km², 292 ezer lakos, közte 26 ezer magyar; Csehszlovákiához kerül 63 ezer km², 3,5 millió lakos, közte 1 millió 72 ezer magyar; Jugoszláviához kerül, Horvátországot nem számítva, de Fiu­mét igen, 21 ezer km², 1,6 millió lakos, közte 465 ezer magyar; Romániához kerül 102 ezer km², 3,5 millió lakos, közte 1 664 000 magyar. — Az aláírás percében a békeszerződés elleni tiltakozásul az országban megkondulnak a ha­rangok. A közlekedés 10 percre leáll, bezárják az üzleteket, az iskolákat, az egye­temet; a Területvédő Liga tüntetést szervez.

A kormányzó elfogadja a Si­monyi-Semadam Sándor miniszterelnök és a kormány lemondását. A kormány ideiglenesen a helyén marad. július 19.

A Bp-i Büntető Törvényszék megkezdi a volt népbiztosok perének tárgyalását. november 28.

Szovjet-Oroszország és Ausztria megállapodást köt: az osztrák hadifog­lyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar nép­biztosokat Szovjet-Oroszországba.