Hosszas vita után az FKgP képviselőcsoportjának ülése jóváhagyja a pártvezetés előző nap meghozott határozatát: a kommunisták követelésére húsz ngy-i képviselőt kizárnak a frakcióból; leváltják a Kis Újság szerkesztőjét, Dessewffy Gyula gr.-ot; utóda Kovács Béla. március 12.

Juho Paasikivit választják Finnország köztársasági elnökévé. 1956. március 1.

Bp-en megkezdődik az NPP háború utáni első kongresszusa. március 12.

Az Ngy elfogadja az 1946: VII. tc.-et a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. Az ún. „hóhértörvény” utóbb jogi alapul szolgál a koncepciós perek és leszámolások számára.

Az FKgP a megadott határidő előtt egy órával adja át írásos válaszát a Baloldali Blokk követeléseire: elfogadja a Baloldali Blokk államosítási programját, a földreform revíziójának feladását és a közigazgatás leépítését; egyidejűleg a Parasztszövetség képviseletét követeli a B-lista bizottságokban azokon a helyeken, ahol a parasztság közvetlenül érintve van. Nyilvánosságra hozzák a pártból kizárt 21 parlamenti képviselő névsorát; köztük van Sulyok Dezső és Vásáry István is.

Kivégzik Szálasi Ferencet, Beregfy Károlyt, Gera Józsefet, Rajniss Ferencet és Vajna Gábort. március 19.

Befejeződik az NPP kongresszusa. A párt elnökévé Veres Pétert, alelnökké Erdei Ferencet és Kovács Imrét választják; a főtitkári tisztséget megszüntetik. Jóváhagyják a párt részvételévét a Baloldali Blokkban.

Romániában gyilkosságra való felbujtás koholt vádjával távollétében halálra ítélik Wass Albert gr. írót és édesapját, Wass Endre gr.-ot.

A Bp-i Népbíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítéli Hellebronth Vilmost, a Szálasi-kormány v. tárca nélküli miniszterét. június 12.

15 évi kényszermunkára ítélik Färber Viktort, a nyilas kormány pozsonyi kultúrattaséját és követségi első titkárát, akinek többek között egy szlovákiai magyar nyilas párt megszervezése volt a feladata.