Bp-en tárgyalnak az MSZP és a SZOT vezetői. Megállapodnak a szervezetek rendszeres konzul-tációjáról, a bérből és fizetésből élők érdekei közös képviseletéről.

Lemond tisztségéről Nagy Imre, a DEMISZ elnöke. Az ifjúsági szervezetet nyolcfős ügyvivői testület irányítja a januári országos gyűlésig.

Hoós János, az OTh elnöke nyilatkozatában bejelenti, hogy az kritikussá vált az ország pénzügyi helyzete. A vállalatok 60-65 milliárd forinttal tartoznak egymásnak. A külső fizetési mérleg kétszer rosszabb a vártnál, a szocialista országokkal szembeni kereskedelmi aktívum pedig négyszerese a tervezettnek.

Az NDK-ban megalakul a reformpárti Hans Modrow kormánya. 1990. április 12. A miniszterelnök programja szerint az NDK továbbra is a szovjet érdekszféra része marad, ugyanakkor, szükség esetén az NSZK-val való konföderáció formájában, „szerződéses viszonyt” alakít ki az NSZK-val. Modrow kerekasztal-tárgyalásokat javasol az ellenzéknek. — Kétszázezres ellenzéki tüntetést tartanak Lipcsében. november 20.

Sajtótájékoztatót tart Glatz Ferenc művelődési miniszter. Glatz közli, hogy a művelődési kormányzat a kilencvenes években vissza szeretne térni a 4 osztályos elemi és a 8 osztályos gimnáziumi képzésre. Azt is bejelenti, hogy fokozatosan bevezetik a tandíj-kötelezettséget, de ezzel párhuzamosan ösztöndíjrendszert is kidolgoznak.

A társadalombiztosítási támogatás növelését szorgalmazza a gyógyszerügyek miniszteri biztosa, hogy a gyárak által tervezett több mint 30%-os áremelés csak részben terhelje a betegeket.

Horn Gyula, az MSZP Elnökségé­nek tagja, külügyminiszter Strasbourg­-ba utazik, ahol részt vesz az Európa Tanács ülésén. november 15.

A november 26-ára kitűzött népszavazás bojkottjára szólít fel az MDF Elnöksége. Az MDF szerint a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét egyáltalán nem befolyásolja megválasztásának módja és ideje, a népszavazásra feltett további három kérdésben pedig már döntött a parlament.

Az EK pénzügyminiszterei 110 millió dollárról 330 millióra emelik azt az összeget, amelyet 1990-ben kívánnak Mo-nak és Lengyelországnak juttatni.

Horn Gyula külügyminiszter, a közép-kelet-európai országok közül elsőként, Strasbourg-ban benyújtja a Magyar Köztársaság csatlakozási kérel­mét az Európa Tanácshoz. — Megalakul a Páneurópai Unió magyar tagozata.