Vajna Gábor nyilas belügyminiszter rendeletet ad ki a bp-i gettó felállításáról; a gettóba az útlevéllel és védlevéllel nem rendelkező zsidóknak kell beköltözniük. december 2.

Felsőzsolcáról mintegy 200 civil lakost hurcolnak el a szovjet csapatok.¹

Gerő Ernő és Nagy Imre, az MKP ideiglenes központi vezetőségének tagjai a szovjet kormány meghívására Moszkvába utaznak. december 1.

Beregfy Károly honvédelmi miniszter az időközben altábornaggyá előléptetett Hindy Ivánt (1946. augusztus 29.), az I. hadtest parancsnokát kinevezi Bp teljhatalmú katonai biztosává.

Zalaszentgrót térségébe megérkezik a 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály önkénteseinek utolsó csoportja. december 6. — A toborzás három hete alatt összesen 15 vasúti szerelvényt indítottak útba Bp-ről, ami hozzávetőleg 9000 önkéntest jelentett.¹

Az MKP a debreceni Néplapban „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja” címmel közzéteszi politikai javaslatait.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Egert és Szekszárdot.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemközi gyűlést hív össze a PPTE Bölcsészettudományi Karára. A minisztérium az egyetemek és  hallgatók Németországba települését kívánja elérni. A gyűlés Zemplén Géza műegyetemi tanár felszólalása után kormányellenes tüntetéssé alakul át.

A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége és a nyilas kormány Bp-ről Sopronba települ. 1945. március 28. — Sopronban a Képviselőház megtartja a kitelepülés utáni első ülését.

Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest), és felállítja annak egységes katonai parancsnokságát; vezetőjévé Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnokát nevezi ki. december 5. A Budapest-hadtestcsoport a hadi irányítás szempontjából közvetlenül a Dél Hadseregcsoport alárendeltségében marad. Megőrzi posztját Hermann Breith tábornok, Bp harcparancsnoka is.