A Baloldali Alternatíva Egyesülés csalódottságának ad hangot amiatt, hogy Nagy Imre temetésén politikai jelszavak és antidemokratikus megnyilvánulások is elhangzottak.
1989
június 19.
Romániában országszerte „röpgyűléseken tiltakoznak a dolgozók” a Nagy Imre-temetésen elhang-zott „soviniszta-fasiszta-nacionalista” szónoklatok ellen. — Erdős André magyar nagykövet a párizsi emberi jogi értekezleten visszautasítja azt a román vádat, hogy Nagy Imre temetésén a demonstráció soviniszta, újfasiszta és területi revízlós jellegű volt. — Horn Gyula külügyminiszter rádiónyilatkozatában közli, hogy a magyar kormány nem készül válaszolni a legutóbbi román vádakra, mert nem tapasztalt olyan megnyilvánulásokat, mint amilyeneket Bukarest „észrevett”. június 20.
Bp-en tanácskozik az Európai Demokratikus Unió.
június 20.
Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazik. — Nyers tárgyal Otto Wolf von Amerongennel, az Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke; Johannes Rauval, Észak-Rajna-Wesztfália tartomány miniszterelnökével; Otto von Lambsdorff-fal, az FDP elnökével; Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel; Horst Teltschikkel, a kancellár politikai tanácsadójával.
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja az OBt ülésén annak a reményének ad hangot, hogy Mo és szomszédai közölt a kiéleződött feszültség múló epizód lesz és nem fajul balkáni csetepatévá. június 21.
A Szocialista Internacionálé XVIII. kongresszusán, Stockholmban elfogadják az ún. alap-nyilatkozatot, amely az 1951. évi frankfurti kongresszuson elfogadott elvi deklaráció helyébe lép.
A csehszlovák Szövetségi Gyűlés állásfoglalásban felszólítja az Ogy-t, hogy járuljon hozzá a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséhez és az államközi szerződés teljesítéséhez.
Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter meghívás alapján Hágában részt vesz az Európa Tanács tagállamai igazságügyi minisztereinek ülésén.
június 21.
Horn Gyula külügyminiszter megerősíti, hogy a magyar vezetők nem feledkeznek meg a környező országokhoz fűződő jó viszony ápolásáról, ugyanakkor senki nem várhatja a magyar reform-folyamat feláldozását a jószomszédság látszatáért.
Megkezdődik a politikai egyeztető tárgyalások második fordulója. Az MSZMP képviselője bejelenti, hogy a kormányzó párt nem javasolja a nyári ogy-i ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, a pártokról, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság bevezetéséről szóló törvénytervezetekel. Az EKA szóvivője hasonló értelemben nyilatkozik. Hasonlóan foglal állást a „harmadik oldal” képviselője, de megfontolásra ajánlja, hogy esetleg meg kellene választani a köztársasági elnököt, mert az elnök a parlamenti választások után stabilizáló szerepet tölthetne be.