1989

Kádár János levelet ír az MSZMP KB-nak. A párt több mint 35 évig első számú vezetője „a testület döntését fegyelmezett kommunistaként elfogadja”, s úgy fogalmaz, hogy már ő is foglalkozott a visszavonulás gondolatával. „Bizonyára követtem el hibákat is, de higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette, mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsőd-legesnek.” július 3.

    Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. A lista 277 nevet tartalmaz. Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár közli: a névsor, adatok híján, nem lehet teljes. — Borics újság­íróknak kijelenti, hogy Nagy Imre és társai június 16-ai temetésén a kormány hivatalosan nem képviselteti magát.

      Összeül az Ogy. május 11. A képviselők jóváhagyják a kormány átalakításáról szóló előterjesztést. Külügyminiszter Várkonyi Péter helyett Horn Gyula; pénzügy Villányi Miklós helyett Békesi László; ipar Berecz Frigyes helyett Horváth Ferenc; mezőgazdaság és élelmezésügy Váncsa Jenő helyett Hütter Csaba; művelődés Czibere Tibor helyett Glatz Ferenc; az OTh elnöke Hoós János helyett Kemenes Ernő. — A személyi változtatásokat indokló Németh Miklós kormányfő elmondja: hamarosan több intézkedésből álló csomagtervet kell az Ogy elé terjeszteni a gazdaság egyensúlyának javítása érdekében, s ennek véglegesítésében az új összetételű kormánynak kell részt vennie. Németh Miklós azt is közli: az adósságok törlesztése évente 3 milliárd dollárba kerül, a tőkés import 5,5 milliárd dollár, ezzel szemben csak 6 milliárd dollár exportbevétel áll. — A Ház elfogadja az 1989: VIII. tc.-et az Alkotmány módosításáról: „A képviselők legalább egyötöde a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A Minisztertanács elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni.”

        1989.

        május 11.

        Az Ogy elfogadja az 1989: X. tc.-et a Polgári Törvénykönyv módosításáról: a kamat mértéke maximálisan 20% lehet. Elfogadják az 1989: XI. tc.-et az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983: III. tc. módosításáról: a jövőben a képviselőjelölteknek nem a HNF programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk. Elfogadják az 1989: XII. tc.-et a „Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről” szóló 1953: I. tc. hatályon kívül helyezéséről.

          Tanácskozik az MSZMP bp-i reformköre. A fórum további személyi változásokat sürget a pártvezetésben, azzal az indoklással, hogy le kell vonni az országot válságba juttató elmúlt másfél évtizedes politika konzekvenciáit. Javasolják, hogy haladéktalanul mentsék fel minden pártfunkciójából Aczél Györgyöt (szeptember 13.), Maróthy Lászlót és Sarlós Istvánt. A reformkör elsősorban politikai indítékú és súlyú döntésnek tartja Kádár János felmentését.

            A TIB szerint tarthatatlan, hogy a koncepciós perek felülvizsgálatáról olyan ügyészek foglaljanak állást, akik korábban ilyen ítéletekben szerepet játszottak, vagy a közelmúltban is hitet tettek 1956 ellenforradalomként való minősítése mellett.