Megalakul a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete. Elnökké Bihari Istvánt, a Chinoin Gyógyszergyár vezérigazgatóját választják.
1989
Kibővített ülést tart az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A testület javasolja, hogy még 1989-ben kezdődjék meg a népképviseleti testületek újraválasztása. A párt választási programjának kidolgozására és a személyi változások eldöntésére országos pártértekezlet összehívását tartják szükségesnek. — A győri MSZMP-értekezleten követelik, hogy a KB még az ősszel hívja össze a párt XIV. kongreszszusát. — MSZMP-tagok egy csoportja Bp-en marxista-centrista platformot alakít. A gyűlésen elsietettnek minősítik a többpártrendszer bevezetését, s azt állítják, hogy az MSZMP PB-ben olyanok a hangadók, akik a polgári rendszerre való áttérést szorgalmazzák.
május 7.
Helyi választásokat tartanak az NDK-ban. Az Egon Krenz vezette választási bizottság, a becslések szerint 10-20%-os ellenszavazati arány ellenére, 98,8%-os részvételt és 98,85%-kos „győzelmet” hirdet végeredményként. június 7.
Björn Engholm, az NSZK Schleswig-Holstein tartományának miniszterelnöke hivatalos látogatásra Bp-re érkezik. — Engholm tárgyal Pozsgay Imrével, az MSZMP PB tagjával, államminiszterrel és Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. Fogadja őt Németh Miklós, az Mt elnöke, valamint Szűrös Mátyás, az Ogy elnöke.
május 8.
Megkezdődik az MTA 149. közgyűlése. május 9. Rehabilitálnak számos olyan tudóst, akiket 1949 után különböző indokokkal megfosztottak akadémiai tagságuktól. A közgyűlés megvitatta az akadémiai törvény tervezetét, a szervezet reformját is. — Németh Miklós, az Mt elnöke felszólalásában kijelenti: a kormány a jövőben szervezeti átalakításokkal nem kíván beavatkozni az MTA életébe.
Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke cáfolja a kormányszóvivő azon bejelentését, hogy 1989-ben a tervezettnél nagyobb áremelkedések lesznek.
A szerb parlament Slobodan Miloševićet, a Kommunisták Szövetsége elnökét választja a Szerb Szocialista Köztársaság Elnöksége elnökévé. június 9.
Megkezdődik az MSZMP KB kétnapos zárt ülése. május 29. Kádárt Jánost, érdemei elismerése mellett, felmentik pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából. május 9. — A testület javasolja politikai egyeztető fórum létrehozását az MSZMP és a többi politikai erő párbeszédének megkezdésére, és szűkíti a párt káderhatásköri kompetenciáját. A KB támogatja a miniszterelnök kormányátalakítási javaslatait. május 10. A KB és elvi döntést hoz országos pártértekezlet összehívásáról, és hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait. — Lukács Jánost felmentik KB-titkári tisztségéből. Eötvös Pál korábbi főszerkesztő-helyettest kinevezik a Népszabadság főszerkesztőjévé. Változik több KB-osztályvezető személye.
május 9.
Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB Kádár Jánoshoz írott levelét. május 10. Eszerint a testület a párt elnökének egészségi állapotát mérlegelve döntött arról, hogy Kádár Jánost felmenti pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából. A levél hangsúlyozza: „Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére… A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre.” — Fejti György, az MSZMP KB titkára nemzetközi sajtóértekezletén kijelenti: nem politikai okokból, hanem a párt és az ország érdekeit szem előtt tartva mentették föl tisztségeiből Kádár Jánost. — Az MSZMP KB közzéteszi részletes javaslatait a politikai egyeztető fórum működéséről: minden társadalmi és politikai szervezetet elfogad tárgyalópartnernek, amely az alkotmányosság talaján áll. Az MSZMP szerint e megbeszéléseken a demokratikus átmenettel kapcsolatos törvénytervezeteket és a következő választások időpontját kell megvitatni. — A KB üléséről kiadott közlemény bejelenti: a KB a jövőben csak a saját hatáskörébe tartozó párttisztségek betöltéséről dönt, és hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait.
Az MTA ismét Berend T. Iván történészt választja elnökké. 1990. május 14.