Bp-en megkezdődik az MSZMP XIV. kongresszusa. — Nem ismerik el az októberi pártkongresszus határozatait, és újjáalakítják a pártot. Elnökké Thürmer Gyulát választják.

Pozsonyban rendkívüli kongresszust tart Szlovákia Kommunista Pártja. A küldöttek célul tűzik a párt megújítását, felfüggesztik több egykori pártvezető párttagságát, és javasolják a pártból igazságtalanul kizártak rehabilitálását. A párt élére 11 tagú Végrehajtó Bizottságot állítanak; elnökévé Ján Širokýt választják. december 19. — Dunaszerdahelyen országos taggyűlést tart a Független Magyar Kezdeményezés szóvivői testülete; elfogadják a mozgalom ideiglenes működési szabályzatát. A gyűlés elveti egy egységes magyar politikai párt megalapításának szükségességét. Kijelentik, hogy a megújult Csemadokra mint kulturális szervezetre a jövőben is rendkívül fontos szerep vár, elengedhetetlen ugyanakkor szervezet teljes depolitizálása.

Jugoszláviában a Szerb Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusa, a köztársasági párt-kongresszusok zárópontjaként, Slobodan Milošević vezetésével elutasítja a többpártrendszert, kiáll a föderatív Jugoszlávia és az egységes JKSZ mellett.

A kormány dönt a BM és a HM átszervezéséről. A belügy területén különválasztják az állam-biztonsági és a közbiztonsági feladatokat; a honvédelmi tárcát kettéválasztják egy katonapolitikai feladatokkal foglalkozó részre és a fegyveres erőkre. — Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartalékállományba helyezését kéri.

Az élelmiszerárak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá kerülnek.

Az Ogy felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben a nem­zetközi szerződésekben vállalt kötelezettsége­ket. december 20. A parlament támogatásáról és szolidaritásá­ról biztosítja Tőkés Lászlót. — A román hatóságok hajnalban gyakorlatilag lezárják a magyar határ­szakaszt, miután előző nap kormányellenes tün­tetés volt Temesvárott. december 22. — Bp-en a Hősök terén este több ezren tüntetnek Tőkés László mellett. A román hatóságok formálisan is lezárják a magyar határt.

Nyugdíjba vonul Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. Horváth a személye és a cég körül kialakult helyzettel indokolja döntését.

Részvénytársasággá alakul a Hungária Biztosító. A részvények 51%-a a magyar államé, 49%-a pedig egy müncheni székhelyű biztosítótársaságé.