E hónapban megjelenik a Máshonnan Beszélő Donáth-emlékszáma. — A Beszélő tematikus száma 1956 30. évfordulóján Petri György és Eörsi István írásai mellett közli a Petőfi Kör sajtóvitájának fontosabb (addig meg nem jelent) felszólalásait, Vizinczey István és Péterfi Miklós visszaemlékezését, először publikálja Donáth Ferencnek és Losonczy Gézának az MDP KV-hoz írt, 1956. október 24-én kelt lemondó levelét, a kunszentmártoni tsz forradalmi munkástanácsának jegyzőkönyveit, a Kovács Andor egykori csurgói járási nemzeti bizottsági elnökkel készített interjút és Jacek Kuroń lengyel ellenzéki politikus nyilatkozatát. — Franciaországban a legtekintélyesebb lapok (a Le Figaro, a Le Monde, a Libération) cikkek sorát szentelik a magyar forradalomnak, és a magyar helyzetnek; egyedül a L’Humanité ítéli el 1956-ot, és interjút közöl Kádár Jánossal. A francia állami televízió mindhárom csatornáján több napon át dokumentumfilmeket vetítenek. Párizsban kiállítják az Emberi Jogok Magyar Bizottságának felkérésére Kilár István által készített Nagy Imre-mellszobrot. — A brit sajtó cikkek és riportok tucatjait közli 1956-ról. A Szepsi Csombor Kör a londoni Lengyel Klub színháztermében az angliai emigráns írók 1956-tal kapcsolatos írásaiból tart előadóestet. A Brit–Magyar Baráti Társaság kerekasztal-beszélgetést rendez a forradalomról, Urbán György, Péter László és Schöpflin György részvételével. Az Angliai Magyar Szabadságharcos Szövetség emlékestet tart. — Olaszországban az OKP két tekintélyes politikusa, Pietro Ingrao és Giancarlo Pajetta folytat éles hangnemű sajtóvitát 1956 megítéléséről; Ingrao szerint az OKP ekkori döntése revízióra szorul. Bettino Craxi olasz kormányfő az Avanti! c. napilapba ír nagy feltűnést keltő cikket. A római Olof Palme Központ aláírásokat gyűjt Nagy Imre rehabilitálása érdekében. — A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a stockholmi Koncertházban emlékestet tart; megnyitót mond Jakabffy Ernő, a szövetség elnöke, majd Zsille Zoltán tart előadást. — A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör a Ticinói Magyar Egyesülettel közösen tart megemlékezést. — Belgiumban a Corvina Kör szervez megemlékezést és koszorúzást az ismeretlen katona sírjánál. — New York állam október 23-át a Magyar Forradalom és Szabadságharc napjának nyilvánítja. San Franciscóban ünnepélyes keretek között leplezik le Rózsa Olga „Gloria Victis”-emlékművét, amely a harcokban elesetteknek állít emléket. A seattle-i egyetemen előadás-sorozatot tartanak a forradalomról, és bemutatják Szablya Ilona Hungary Remembered c. drámáját. — Bernben az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem tanulmánykötetet jelentet meg magyar és külföldi szerzők munkáiból 30 év címmel. — A nyugati magyar irodalom frankfurti könyvsátrában több tucat, az évfordulóra megjelent könyvet és több dokumentumfilmet mutatnak be. — A Kossuth Kiadónál megjelenik Geréb Sándor és Hajdú Pál egykori állambiztonsági tisztek Az ellenforradalom utóvédharca c. könyve, amely jelzi, hogy a „hivatalos” történetírás nem tud és nem akar 1957-ben kialakított koncepcióján változtatni.
