Befejeződik az MSZMP országos értekezlete. 1959. november 30. Jóváhagyják a párt ideiglenes vezető testületeinek addig folytatott politikáját, az új szervezeti szabályzatot, és megvitatják az „ellenforradalmi felkelés” előzményeiről és okairól szóló előterjesztést. Folytatódik a restaurációs irányvonal, a visszatérés az 1951. júniusi politikához, viszont Révai és követői vereséget szenvednek. — Megválasztják az MSZMP 53 tagú Központi Bizottságát. A KB megválasztja a 11 tagú Politikai Bizottságot. július 2. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A KB Titkársága: Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. A KB első titkára Kádár János.

Ülést tart a MIOK. Kinyilvánítják, hogy a szervezet „a magyar hazafias alapon álló zsidók felekezeti közössége”. A testület támogatásáról biztosítja az MFMPK-t, a nemzetközi és a hazai békemozgalmat. A MIOK elnökévé, a lemondott Heves Lajos¹ helyett, Sós Endre írót választják.

„Képes Krónika” címmel képernyőre kerül az első magyar tévéhíradó.

Rendkívüli ülést tart az MSZMP KB. Kádár János beszámol a szovjet vezetésen belüli harcokról, és kijelenti, hogy a „magyar pártban is vannak dogmatikus, szektás elhajlók”.

A másodfokon halálra ítélt Gáli József és Obersovszky Gyula büntetését, az Írószövetség kezdeményezése nyomán kibontakozott világméretű tiltakozás eredményeként, az ET kegyelemből 15 évi, illetőleg életfogytiglani börtönre változtatja. Gáli később egyéni kegyelemmel (1961. április 4.), Obersovszky az 1963-as amnesztia idején szabadul a börtönből.

A BM szervezetén belül létrehozzák az ORFK Karhatalmi Parancsnokságot, amely központi irányítás alá vonja a rendőri karhatalmi egységeket.

Kállai Gyula az MSZMP KB ülésén ismerteti a Romániából hazatért Lukács György nyilatkozatát, amelyben a filozófus a kért önkritikát visszautasítja.