Nógrádi Sánor, Mo új pekingi nagykövete átadja megbízólevelét.
1957
május 21.
Az MTV első színházi közvetítését sugározza; a Bánk bánt adják az Állami Operaházból. június 17.
Az MM Egyházügyi Hivatala elismert felekezetté nyilvánítja a Heted Napi Adventista Egyházat.
május 22.
A KSH jelentése szerint a fegyveres harcokban 2700 magyar állampolgár vesztette életét, és mintegy 20 ezer személy sérült meg.
A Fővárosi Bíróság első fokon halálra ítéli Kabelács Károlyt, és életfogytiglani börtönre testvérét, Pált, a Tompa utcai felkelőcsoport tagjait. június 25.
május 23.
A Fővárosi Bíróság első fokon a szervezkedéssel és röpcédulák készítésével vádolt Eörsi Istvánt 5 évi, Szabó Bélát 5 évi, Molnár Sándort másfél évi, Káldor Veronikát 1 évi, Nagy Mihályt 6 évi börtönbüntetésre ítéli. szeptember 23.
Kihirdetik az 1957: II. tc.-et a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról. „Az állam-igazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány). […] A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. […] A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.”
Letartóztatják Bibó Istvánt (1958. augusztus 2.) és Tildy Zoltánt (1958. június 15.), a Nagy Imre-kormány v. államminisztereit.
A magyar kormány, arra hivatkozva, hogy az ott dolgozók ellenséges tevékenységet folytatnak, jegyzékben kéri az USA-tól, hogy csökkentse bp-i követségének létszámát. június 11.
május 24.
Megalakul az OBt Katolikus Bizottsága; elnök Hamvas Endre csanádi püspök. — A püspöki kar a „katolikus békemunka” szervezésére Grősz József kalocsai érsek elnökletével létrehozza az Opus Pacis szervezetét. május 26.