1957. május
1957.

május 7.

Az LB Népbírósági Tanácsa Molnár László elnökletével másodfokon szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítéli Pálházi Ferencet, a Szabad Nép-székházbeli fegyveresek v. áv. tisztek és más funkcionáriusok után nyomozó „fejvadász”-csoportjának vezetőjét, valamint Preisz Zoltánt1, aki a csoport tagjaként kezdeményezte az elfogott Sarkadi István ügyész kivégzését. május 10.

  1. 1) Preisz szerszámkészítő lakatosnak tanult, a nyilas uralom idején behívták munkaszolgálatra, megszökött, 1944 novemberében „államfelforgatás” vádjával 10 évi börtönre ítélték, újra megszökött, és a háború végéig bujkált. 1945-ben rendőrnyomozó lett, 1950-ben főhadnagyi rangban leszerelték, ezután eredeti szakmájában dolgozott. 1954-ben vesztegetés és zsarolás vádjával 8 évi börtönre ítélték, 1956. november 1-jén szabadult Tiszapalkonyáról. November 2-án csatlakozott a „szabadnépes” csoporthoz. 1954-es perében Sarkadi ügyész képviselte a vádat.

1957.

május 9.

1956. augusztus 3-a óta először ül össze az Ogy. 1958. szeptember 26. — A képviselők Dobi István beszámolója után jóváhagyják az ET 1956. november 4-e utáni működését. — Megfosztanak mandátumától huszonnyolc képviselőt, köztük Andics Erzsébetet, Ács Lajost, Bata Istvánt, Bozsik Józsefet, Erdey-Grúz Tibort, Földvári Rudolfot, Gerő Ernőt, Hegedűs Andrást, Horváth Mártont, Kopácsi Sándort, Kovács Istvánt, Kónya Lajost, Lukács Györgyöt, Márton Andrást, Piros Lászlót, Rákosi Mátyást, Szalai Bélát, Szigethy Attilát, Vas Zoltánt. — Az Ogy a Kossuth-címer helyett elfogadja az új népköztársasági (Kádár)-címert. május 23. — Az Ogy megválasztja az új kormányt. 1958. január 28. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kádár János; az Mt első elnökhelyettese Münnich Ferenc; elnökhelyettese Apró Antal. Államminiszter Marosán György; belkereskedelem Tausz János; belügy Biszku Béla; egészségügy Doleschall Frigyes; élelmezésügy Kovács Imre; építésügy Trautmann Rezső; földművelésügy Dögei Imre; honvédelem Révész Géza; igazságügy Nezvál Ferenc; kohó- és gépipar Csergő János; könnyűipar Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy Kossa István; külkereskedelem Incze Jenő; külügy Horváth Imre; munkaügy Kisházi Ödön; művelődésügy Kállai Gyula; nehézipar Czottner Sándor; pénzügy Antos István; az OTh elnöke Kiss Árpád.