Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Jakab Andrást.
1957. január
1957. január
Közzéteszik az 1957: 2. tvr.-t, amely a gyűlések és felvonulások engedélyhez kötését március 31-éig meghosszabbítja. március 27.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozatban tiltakozik az ENSZ ötös bizottságának felállítása miatt. február 5. A kormány álláspontja szerint ez a lépés sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, és kijelenti, hogy semmiféle bizottságnak nincs joga vizsgálatot folytatni magyar belügyeket képező kérdésekben. A nyilatkozat egyúttal felhívással fordul az ENSZ tagállamaihoz, hogy hárítsák el a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérleteket. január 15.
Lemond a Csepel Vas- és Fémművek Munkástanácsa. A tüntető munkások betörnek a központi irodákba, hogy eltávolítsák a kormánybiztost, majd összecsapnak a kivezényelt karhatalmistákkal; G. Nagy Imre munkás halálos lövést kap. Preszmayer Ágoston rögtönzött beszédében követeli a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a munkásokat a forradalom folytatására szólítja fel. Többekkel együtt letartóztatják Nagy Eleket, a csepeli központi munkástanács elnökét. 1958. szeptember 23. — A MÁV Északi Járműjavító munkásai megmozdulást szerveznek.
Az Írószövetség elnöksége levelet ír a Szovjet Írók Szövetségének, amelyhez mellékelik Déry Tibornak az 1956. december 28-ai taggyűlésen elhangzott felszólalását. Az elnökség felkéri a kormányt, hogy 1957-ben ne osszanak ki írói Kossuth-díjakat. Kilép a testületből Fodor József. március 15. — „Régi kommunisták” az MSZMP IKB-nak írott levelükben az Írószövetség feloszlatását követelik. január 18.
január 12.
A kormány programnyilatkozata alapján megkezdődik a részletes gazdasági program kidolgozása. február 26. Varga István (egykor kisgazda) pénzügyi szakember vezetésével egy csúcsbizottság, valamint 10 szakbizottság alakul; az utóbbiak vezetői között van a szintén volt kisgazda Bognár József és Rácz Jenő. június 1.
január 13.
Közzéteszik a földművelésügyek vezetésével megbízott kormánytag, Dögei Imre rendeletét „az ellenforradalmi események alatt és azt követően” eltulajdonított vagyontárgyak visszaadásáról, és az erőszakkal feloszlatott téeszek eredeti jogaikba való visszahelyezéséről.
A többséggel szembenálló 36 írószövetségi tag (köztük Bölöni György, Goda Gábor, Király István, Várnai Zseni, Trencsényi-Waldapfel Imre) a romániai magyar íróknak küldött válaszlevélben hitet tesz a Kádár-rendszer mellett.
január 14.
Ülést tart az MSZMP IIB. A testület a karhatalom és a sajtó helyzetéről tárgyal. A vitában Garamvölgyi Vilmos (február 15.) kijelenti: „Legfontosabb feladatunk most az ellenforradalom teljes leverése… A politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt ÁVH-tisztekből, legénységből tevődnek össze, és van megfelelő képességük, rátermettségük…” Az IIB egységes határozati javaslat elkészítéséről határoz. február 12. — A fővárosi lapok, az MTI és a rádió munkáját értékelő előterjesztés szerint „a sajtó és rádió munkáját még mindig nagyfokú ingadozás, sőt kifejezett szembenállás is jellemzi”; a rossz sajtómunka egyik fő okaként a MÚOSZ-t mint „ellenállási gócot” jelölik meg. január 17.
Az LB Katonai Kollégiuma Ledényi Ferenc elnökletével, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres felkelés szervezésének és vezetésének bűntette miatt, fellebbezési lehetőség nélküli eljárásban, halálra ítéli Dudás Józsefet, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány v. elnökét, és Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. január 19.