Kihirdetik az 1957: 4. tvr.-t a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról. A tvr. hatálya alá tartozik a gyilkosság és szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, engedély nélküli lőfegyvertartás, jogtalan fegyverhasználat, közérdekű üzem szándékos rongálása, tömeges munkabeszüntetésre való felhívás, a közlekedés szándékos veszélyeztetése, a népköztársaság vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (összeesküvés), lázadás, hűtlenség és ezek kísérlete. Az eljárás során mellőzhető az írásos vádirat. „A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál; a bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen tvr.-ben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.” június 15.

A kormány 2/1957. sz. rendelete a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemeket is „nél-külözhetetlen közérdekű üzemmé” nyilvánítja; ezzel ezekre is kiterjed az 1957: 4. tvr. hatálya.

A kormány memorandumot juttat el az ENSZ főtitkárának a külföldre menekült magyarok ügyében; ismerteti az 1956: 27. tvr.-t, amely amnesztiát ad az 1956. október 23. után külföldre távozottaknak, és sérelmezi, hogy a befogadó államok „akadályozzák a menekültek szabad haza-utazását”. február 2.