Bp-en újra megnyílik a Divatcsarnok.
1957. január
január 3.
A Bp-i Helyőrség Katonai Bírósága fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Szívós Géza fuvarost; az ítéletet aznap végrehajtják. január 16.
január 4.
Bp-en befejeződik a szocialista országok pártvezetőinek tanácskozása. — Az októberi felkelést ellenforradalomnak, Nagy Imrét árulónak nevezik, akinek tevékenysége „törvényes (jogi) következményeket” von(hat) maga után. január 25.
A kormány nyilatkozatot ad ki az egyházpolitikáról; eszerint a hatalommal szemben nem ellenséges papok és hívek „szövetségesnek” tekintendők. A nyilatkozat a püspöki kar tagjait tárgyalásra hívja. január 7.
Tizenöt romániai magyar író a Nsz-ban közzétett levelében az ellenállás feladására szólítja fel a magyar írókat. január 13.
Mo-ra érkezik Philippe de Seynes francia diplomata, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese. — De Seynes Bp-en az ENSZ-segélyakció keretében Mo-nak nyújtandó támogatásról tárgyal; a diplomatát fogadja Kádár János is.
január 5.
Megindul a Magyar Ifjúság, a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség hetilapja.
Néhány órás sztrájkot tartanak a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a munkástanács által kinevezett főművezető leváltása miatt.
Strasbourg-ban Király Béla elnökletével összeül a Magyar Forradalmi Tanács alakuló kongresz-szusa.1 január 7.
1) Borbándi, Emigráció, 252.
Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár a Közgyűlésnek bejelenti, hogy a magyar kormánnyal kezdeményezett megbeszélések, valamint a november 16-án a „magyarországi külföldi intervenció” tanulmányozására kinevezett háromtagú bizottság kísérletei sikertelenek voltak. A főtitkár javasolja, hogy a Közgyűlés állítson fel szélesebb bizottságot a magyar kérdés megvizsgálására. január 9.