A KMT ülésén részt vesz Apró Antal, Kádár János és Münnich Ferenc is; Münnich engedékenynek mutatkozik a karhatalom, a deportálások és a tiszti nyilatkozat ügyében. Az elfogadott határozat követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról, adjon lapengedélyt a KMT újságja számára, és engedélyezze a rádió munkástanácsának megalakulását.
1956
Kádár János rádióbeszédet mond „időszerű politikai kérdésekről”. Mint mondja, „a kormány a november 4-i felhívásban tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem esik bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és betartatjuk”. Kádár hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel is: „Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben, az általuk is utólag elismert múltbéli súlyos cselekményekért büntetőeljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk, távozásukat sem tekintjük örök időkre szólónak.” Ezt követően a Romániába hurcoltakról semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg. 1958. június 17.
Dzsagan Nat Kosla indiai különmegbízott M. A. Rahman bp-i ügyvivő kíséretében Kádár Jánossal tárgyal az ENSZ-megfigyelők beutazásáról.
Az e napon kezdődő szovjet–román csúcstalálkozón felmerül a szovjet csapatok Romániából való kivonásának lehetősége.1
1) Pándi, Köztes.
november 27.
A KMT felhívásban tájékoztatja az ország üzemi, kerületi és megyei munkástanácsoait álláspontjáról. „Minket a munkásosztály bízott meg … és minden erőnkkel a munkáshatalom erősítésén kell dolgoznunk. …igazi, forradalmi éberséggel egységesen harcolunk tovább szent célunkért, a független, demokratikus, nemzeti sajátosságainknak megfelelően épülő szocialista Magyarországért”. A közlemény tiltakozik Kádár János előző esti rádióbeszéde ellen. november 28. — Este a KMT Rácz Sándor vezette küldöttsége Kádár Jánossal tárgyal a Parlamentben.
A Kádár-kormány felhívásban fordul a parasztsághoz: a gazdálkodási mód megválasztása szabad elhatározás tárgya, a szövetkezetek és magángazdaságok azonos támogatást kapnak; amennyiben a parasztság szövetkezetet szervez, maga választhatja meg annak formáját.
Az Írószövetség levelet juttat el a diplomáciai képviseletekhez, amelyben tiltakozik Lukács György elhurcolása miatt, s kéri a nemzetközi közvélemény szolidaritását.
A volt felkelőkből álló Bagoly-csoport megkezdi tevékenységét; csatlakozik hozzájuk Gerlei József és Péch Géza. 1957. február 10. A csoport együttműködik a Péterfy Sándor utcaiakkal, és felveszi a kapcsolatot a Bástya-csoporttal. Balogh László Ausztriába utazik, ahol találkozik volt parancsnoktársával, Pásztor Gyulával.
Az SZKP KB Elnöksége utasítja a Külügyminisztériumot, hogy a KGB és a hadsereg közreműködésével gyűjtsön adatokat Nagy Imre kompromittálására. — A Pravda tudósítást közöl a magyar értelmiség „ellenforradalmi fertőzöttségéről”.
Megjelenik a kormány elnökhelyettese és a legfőbb ügyész 5004/1956. sz. együttes rendelete a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és tevékenységük felülvizsgálatáról. A megszüntetett államvédelmi szervek beosztottait, tekintet nélkül arra, hogy milyen területen teljesítettek szolgálatot, a BM állományából 1956. december 1-jéig el kell bocsátani, le kell szerelni és felülvizsgálat alá kell vonni. Ez utóbbi célja annak megállapítása, hogy az illető részese volt-e a megszüntetett áv. szervek által elkövetett törvénytelenségeknek. december 6. 1957. január 8.