A magyar kormány táviratilag értesíti az ENSZ főtitkárát, hogy Mo-ról egyetlen letartóztatott személyt sem deportáltak a Szu-ba. — Argentína, Belgium, Dánia és az USA határozattervezetet nyújt be a Közgyűlés XI. ülésszakán a magyar menekülteknek nyújtandó további segítséggel kapcsolatban. november 21.
1956
E naptól kezdődően egy hét alatt több mint 46 ezer magyar menekült érkezik Ausztriába.
november 21.
Szénási Géza legfőbb ügyész bejelenti, hogy már megkezdődött a szovjet fegyveres erők által őrizetbe vett személyek átadása a magyar hatóságoknak. Kuzma Grebennyik vezérőrnagy városparancsnok nyugati újságírók előtt a deportálásokat egyes tisztek túlkapásának minősíti.
Az Nsz átveszi a zágrábi Vjesnik előző napi, „Sztálintalanítás” c. vitacikkét. — A Magyar Honvéd egyik cikkében lapengedélyt követel az Igazság számára.
Az MSZMP IIB ellenséges próbálkozásként elutasítja Márkus Istvánék tervezetét.
Az ENSZ főtitkára megismétli november 13-ai javaslatát, amely szerint hajlandó ENSZ-megfigyelőként Bp-re utazni. december 3. — Az ENSZ Közgyűlés XI. ülésszaka elfogadja a mo-i deportálásokra vonatkozó módosított kubai határozati javaslatot. A Közgyűlés elfogadja India, Indonézia és Ceylon határozati javaslatát is, amely sürgeti az ENSZ-megfigyelők mo-i beengedésének keresztülvitelét.
Sajtóközlés szerint Jugoszlávia 150 millió dínár értékű segélyt nyújt Mo-nak.
Sikertelen kísérlet történik az Országos Munkástanács megalakítására; a helyszínnek kijelölt Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok veszik körül, ezért a gyűlést az Akácfa utcában tartják meg; az incidens miatt a KMT 48 órás tiltakozó sztrájkot hirdet, amelyhez a csepeli munkástanács nem csatlakozik. Délután a KMT küldöttsége a kormánnyal tárgyal a munkástanácsokról szóló rendeletről. november 25. — A Parlamentben a dorogi és a tatabányai tröszt munkástanácsának küldöttsége, valamint a borsodi és pécsi bányászok küldöttségei Apró Antallal tárgyalnak politikai és gazdasági követetéseikről.
Kádár János levelet ír Edvard Kardelj jugoszláv miniszterelnök-helyettesnek, amelyben írásos garanciát ad Jugoszláviának, hogy Nagy Imrét és társait nem fogják felelősségre vonni: „Az ügy lezárása érdekében a magyar kormány […] ezúton írásban is megismétli a szóban több ízben tett kijelentését, hogy Nagy Imrével és csoportja tagjaival szemben múltbéli cselekedeteikért nem kíván megtorlást alkalmazni. Tudomásul vesszük, hogy ily módon a csoport számára nyújtott menedék megszűnik, ők maguk a Jugoszláv Nagykövetséget elhagyják, és szabadon távoznak saját lakásukra.” — Münnich Ferenc hasonló tartalmú levelet küld a jugoszláv miniszterelnök-helyettesnek: „…Nagy Imrét és csoportját, miután lemondtak a Jugoszláv Nagykövetségen élvezett menedékjogukról, a múltban elkövetett cselekedeteikért nem fogják felelősségre vonni, ugyanakkor biztonságukról is gondoskodunk.” — Este Kádár János és Dobrivoje Vidić megállapodik abban, hogy a követség elhagyásának megszervezését Münnich és Soldatić végzi. Vidić másnap reggel a követség épületében személyesen tájékoztatja Nagy Imrét és társait a megegyezésről. november 22.
Dudás Józsefet a Parlament előcsarnokában szovjet tisztek letartóztatják, és a Fő utcai katonai börtönbe viszik. 1957. január 19.