Nagy Imre november 1-jei távirata után ismét összehívják az ENSZ BT-t. Az amerikai ENSZ-képviselő határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szu-t csatapainak Mo-ról történő kivonására, a szuezi válság megoldására koncentráló amerikai taktikának megfelelően azonban nem kéri a javaslat szavazásra bocsátását. Szoboljev szovjet és Szabó János magyar ENSZ-képviselő egyaránt megerősíti, hogy Bp-en csapatkivonási tárgyalások kezdődtek a két kormány megbízottai között. A jugoszláv képviselő ezek után az ülés elnapolását indítványozza. A tanács következő ülését november 5-én 10.30-ra hívják össze. november 4.
1956
Az SZKP KB Elnöksége a nap folyamán Kádár János és Münnich Ferenc részvételével tanácskozik. Nyikita Hruscsov kijelenti, hogy Nagy Imre nem tekinthető kommunistának; ha nem mond le, azt jelenti, hogy „az ellenség szolgálatába állt”. Döntést hoznak a magyar ellenkormány megalakításáról, amelynek miniszterelnökévé, Nyikita Hruscsov határozott támogatásával, Kádár Jánost jelölik. Megszövegezik az ellenkormány felhívását. november 4.
21 óra után a csapatkivonásról tárgyaló magyar kormánydelegáció a kísérőkkel elindul Tökölre, a szovjet főparancsnokságra. 22 órától folytatják a tárgyalásokat a Mihail Malinyin hadseregtábornok vezette szovjet küldöttséggel. Rövid idő elteltével a tárgyalóteremben megjelenik Ivan Szerov hadseregtábornok, a KGB elnöke, és letartóztatja a magyar küldöttséget. Az akcióban részt vesz Piros László v. belügyminiszter, Rajnai Sándor áv. alezredes és a magyar államvédelem más munkatársai.
Öngyilkosságot követ el Jónás Béla, a Rákosi-korszakban több koncepciós per tanácsvezető bírája.
Átalakul a kormány; miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre (MSZMP); államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKgP), Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József (SZDP), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Losonczy Géza, Kádár János1 (MSZMP); honvédelmi miniszter Maléter Pál vezérőrnagy; a többi tárca betöltetlenül marad. Az előző kormány valamennyi miniszterét felmentik tisztségéből. A rádió 13.25-kor ad hírt a kormány átalakításáról. — A katonai vezetők folyamatosan tájékoztatják Nagy Imrét az újabb szovjet csapatmozgásokról.
1) Kádár kinevezése formális volt, minthogy november 1-jétől már az előző kormány munkájában sem vett részt.
A Forradalmi Katonai Bizottság számos felkelőparancsnok részvételével értekezletet tart a BM Bp-i Főosztály Deák téri épületében. A Nemzetőrség főparancsnokává Király Béla vezérőrnagyot, helyettesévé Kopácsi Sándor r. ezredest választják.
Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatót tart az Úri utcai érseki palotában; a magyar prímás kéri a nyugati nagyhatalmak segítségét.
Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonás rész-leteiről; megállapodnak, hogy a megbeszélést 22 órakor a tököli szovjet katonai parancsnokságon folytatják. Mihail Malinyin hadseregtábornok ígéretet tesz a szovjet csapatok kivonására, ha ünnepélyesen búcsúztatják őket, a megrongált szovjet hősi emlékműveket helyreállítják, a zsákmányolt haditechnikai eszközöket pedig visszaszolgáltatják. — A szovjet kormány bejelenti, hogy a megegyezésig további szovjet egységek nem lépik át a magyar határt.
A Bp körüli védőövezetbe rendelt magyar csapatok felvonulnak a Juta-dombhoz, a Nagykőrösi, a Határ, a Jászberényi és a Kőbányai útra, a Zalka Máté térre, az Éles sarokhoz, a Csajkovszkij parkhoz és Soroksár határába. — Maléter Pál honvédelmi miniszter másnap 11 órára eligazításra a HM-be rendeli a honvédség magasabb parancsnokait.
Katonák és kispapok Turchányi Egon vezetésével lefoglalják az ÁEH irattárát, és megkezdik az iratok elszállítását.