Josip Broz Tito jugoszláv elnök levelet küld az MDP KV-nek. Tito megállapítja, hogy a mo-i események közvetlenül érintik a nemzetközi szocialista fejlődés érdekeit; ezért meg kell védeni a magyar nép szocialista jövőjét, és véget kell vetni a vérontásnak.
1956
A moszkvai török nagykövetség fogadásán Charles Bohlen amerikai nagykövet közli Georgij Zsukov marsallal, hogy az USA nem tekinti potenciális katonai szövetségesének a kelet-európai államokat, a szovjet uralom alól esetleg felszabaduló Mo-ot sem.
Az SzN e napon megjelenő utolsó száma (november 2.) „Hajnalodik” címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző napi beszéde szellemében üdvözli a felkelést. Molnár Miklós „Válasz a Pravdának” c. cikke élesen visszautasítja a szovjet pártlap előző napi vezércikkének hamis állításait.
Az RMP KB PB számára készült tájékoztató szerint: „Az egyetemeken egyes elemek megpróbálták felhasználni a magyarországi eseményeket arra, hogy zavart keltsenek, és hogy a diákságot különböző megmozdulásokra ösztönözzék, lázítottak az orosz nyelv és a társadalomtudományok ellen (Kolozsvár, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár). Általában feszültebb helyzet tapasztalható a kolozsvári egyetemi hallgatók körében, ahol volt egy konkrét kísérlet is egy diákgyűlés megszervezésére október 24-én. A három szervezőt letartóztatták.”
október 30.
Władysław Gomułka, a LEMP KB első titkára bejelenti, hogy több szovjet és lengyel vezető (Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov, az SZKP KB Elnökségének tagjai, valamint Marian Naszkowski lengyel hadügyminiszter-helyettes) találkoztak Bp-en, és teljes megegyezésre jutottak a mo-i helyzet megítélésében.
Reggel Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov Bp-ről küldött utolsó jelentésében javasolja a csapatok Mo-ra irányításának leállítását, egyben Ivan Konyev marsall, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnoka Mo-ra küldését. A nap folyamán jóváhagyják az 1945-ös koalíciós pártok működésének engedélyezését, de a semlegesség deklarálásával nem értenek egyet. A megbeszélések után a szovjet küldöttek a kora esti órákban [?] távoznak Bp-ről. — A szovjet Különleges Hadtest és Mihail Malinyin hadseregtábornok törzse a HM-ből a tököli szovjet repülőtérre települ.
Horthy Miklós, Mo v. kormányzója felhívja az ENSZ-t, hogy az emberi szabadságjogok védelmében avatkozzék be Mo-on.
Reggel az MDP Bp-i Bizottsága leváltja első titkári tisztéből Kovács Istvánt; helyére Köböl Józsefet választják.
Ausztria határzárat rendel el mo-i határán.
A rádió Szabad Kossuth Rádió néven sugározza adásait. — Megjelenik a Magyar Szabadság c. lap; szerkeszti Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János és Lőcsei Pál. — A megszűnt Néphadsereg c. lap helyett megjelenik a Magyar Honvéd c. politikai napilap. — A Magyar Függetlenség c. lap „Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt” címmel közli a Dudás József által vezetett Nemzeti Forradalmi Bizottmány 25 pontos követeléseit. Velvárt Richárd „Nyílt levél Benjámin Lászlóhoz” c. cikkében élesen bírálja a forradalom oldalára állt, egykor sztálinista, később pártellenzéki költőket.