Az ENSZ BT a három nagyhatalom kérésére, a Szu ellenszavazata és Jugoszlávia tartózkodása mellett, napirendre tűzi „a magyarországi helyzet” tárgyalását. Előzőleg Kós Péter magyar ENSZ-képviselő október 29., aki az ülésen megfigyelőként vesz részt, a BT tagjaihoz eljuttatja azt a szovjet nyomásra kiadott nyilatkozatot, amelyben a magyar kormány az október 22-ét követő eseményeket Mo kizárólagos belügyének nyilvánítja, és tiltakozik a kérdésnek az ENSZ által történő megvitatása ellen. október 30. A nyugati nagyhatalmak a mo-i helyzetet áttekinthetetlennek tartják, ezért az ülés előtt a kivárás politikájában egyeznek meg. Határozati javaslatot nem terjesztenek elő, csak a kérdés napirenden tartásáról döntenek.

Reggel összeül az MDP PB. Kádár János első titkár, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov jelenlétében és előzetes hozzájárulásuk birtokában, beszámol a Direktórium előző esti üléséről, és bejelenti, hogy az események addigi értékelését megváltoztatják, noha nem fogadják el a „szakszervezeti kiáltvány” (a SZOT, az EFB és az Írószövetség éjszaki nyilatkozata) formuláját a „nemzeti demokratikus forradalomról”. Nagy Imre felszólalása után a résztvevők támogatásukról biztosítják az „új platformot”, s azt az MDP KV elé terjesztik. A testület jóváhagyja az SzN másnapi vezércikkét. október 29. A szovjet küldöttek javaslatára létrehozzák az MDP Elnökségét,¹ amelynek tagja lesz Kádár János (elnök), Apró Antal, Kiss Károly,² Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó Zoltán.

XII. Pius pápa Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájában rokonszenvét fejezi ki a magyar nép felkelése iránt, és imát rendel a győzelemért. november 1.

11 órakor megkezdődik az MDP KV utolsó ülése. október 31. Kádár János előterjesztése nyomán két ellenszavazattal elfogadják a PB előterjesztéseit az új politikai irányelvekről. „Népköztársaságunk súlyos helyzetbe jutott. Ennek oka a régi pártvezetés részéről folytatott, különösen elhibázott politika. […] …az elégedetlenség 1956. október 24-én fegyveres felkelésben robbant ki, melynek fő oka a munkásosztály gazdasági érdekeinek elhanyagolása, a politikai hibák felszámolásában megmutatkozó súlyos következetlenségek és mulasztás, az állami vezetés bürokratizmusa.” Az elfogadott határozat pontjai: 1. a kormány a fenti értékelés szellemében nyilatkozatot tesz; 2. az MDP KV határozatban helyesli a kormánynyilatkozatot; 3. a SZOT Elnöksége nyilatkozik a kormány és a párt politikájának támogatásáról; 4. a KV szükségesnek látja a BM átszervezését, megfelelő pillanatban az ÁVH megszüntetését, demokratikus államrendőrség megszervezését; 5. a szovjet hadsereg egységeit a harcokból megfelelő módon ki kell vonni; 6. a párt vezetését a legközelebbi kongresszusig Pártelnökségre kell bízni; az újjászervezett PB és a KV fennmarad, a Pártelnökség e testületeket informálja, velük konzultál.

Izraeli csapatok a Sínai-félszigeten támadást intéznek Egyiptom ellen; kitör a szuezi háború. november 7.

12 órakor Münnich Ferenc bejelenti, hogy megkezdik az egységes rendőrség szervezését.

Délben a II. kerületi tanácsházán Dudás József ismerteti 25 pontból álló követeléseit. Dudás elnökletével megalakul a kerületi nemzeti bizottság. — A VII. kerületi pártházat elfoglalják a felkelők; a későbbiekben Nemeskéri József vezetésével Kossuth-csoport néven működnek. — A Corvin közi csoport létszáma a Práter, a Vajdahunyad, a Nap és a Kisfaludy utcai fegyveresekkel 1000-1200 főre duzzad. Iván Kovács László és Pongrátz Gergely megkezdi a csoportok egyesítését; azok önállóan működnek, de tevékenységüket összehangolják. — A Tűzoltó utcai felkelők Angyal István és Csongovai Per Olaf vezetésével formálisan is önálló csoporttá szerveződnek. — A XX. kerületi rendőrkapitányságon létrejött forradalmi tanács elnöke, Várfalvi Lajos Kálmán Béla hadnagyot bízza meg a 70-80 főnyi fegyveres csoport vezetésével. — Ivanics István v. szociáldemokrata ogy-i képviselő elnökletével megalakul a Csepeli Nemzeti Bizottmány.

A Fehérvári úti Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (BHG) megalakul az ideiglenes munkástanács; elnöke Bali Sándor. — Este Dudás József a Szabad Nép székházát teszi az általa létrehozott Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány központjává. — Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.