Madridban meghal Nyírő József, erdélyi székely-magyar író.
1953. október
1953. október
október 17.
A Bp-i Hadbíróság izgatás, fogolyszökésre való felbujtás és hatósági közeg elleni erőszak vádjával Finn Ferencet 6 évi, Huber Ferencet 5 évi börtönre ítéli. október 23.
október 18.
A Bp-i Megyei Bíróság Mécs László premontrei szerzetest, pap-költőt 10 évi szabadságvesztésre ítéli sehol sem publikált, csak barátai között terjesztett demokrácia- és szovjetellenesnek minősített verseiért. 1956. szeptember 30.
október 19.
Az 1945 óta bebörtönzött Demény Pált a Fővárosi Bíróság „szervezkedés vezetésének” bűntette miatt újabb 10 évi, Weisshaus Aladár v. kommunista vezetőt 8 évi börtönre ítéli. 1954. május 3.
október 21.
Meghal Szép Ernő író.
október 23.
Az Írószövetség vitát rendez a falujáró írók tapasztalatairól. Örkény István szenvedélyes hangú felszólalásában hitet tesz az új kormánypolitika mellett. — A kommunista írók először szembesülnek a vidék nyomorával, a diktatúra romboló hatásával. november 7.
A tiszalöki lázadás eredményeként elhagyhatja az országot 97 nyugatnémet és 46 osztrák fogoly.
október 24.
Kivégzik a bajai összeesküvési ügyben halálra ítélt Kosztolányi Józsefet.
Az IrU-ban megjelenik Kónya Lajos „Költői önvizsgálat” c. írása. november 7. Kónya ezt írja: „Hittem a pártban, tollamat ez a hit vezette. Nagyon szerettem népünket, jobb sorsáért dolgoztam. Tudtam, hogy a párt nem önmagáért van, hanem a népért, s ha a pártra hallgatok, és a pártot segítem, … akkor népemet szolgálom.”1
1) Rainer, Viták, 40.
október 27.
Nagy Imre miniszterelnök Czapik Gyula egri érsekkel, Hamvas Endre csanádi és Papp Kálmán győri püspökkel tárgyal. november 30.