Az ET Vas Zoltánt felmenti az OTh éléről, és a komlói szénbányák igazgatójává nevezi ki.
1953. február
február 10.
A tel-avivi szovjet nagykövetség elleni merénylet után a Szu megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. június 15.
Bukarestben kezd tárgyalásokat az Antos István pénzügyminiszter-helyettes vezette magyar gazdasági küldöttség. február 26.
február 13.
Megszüntetik a Közgazdaságtudományi Intézetet.
február 19.
Ülést tart az MDP KV PB. Rákosi Mátyás tájékoztatót tart a nemzetközi helyzetről, és sürgeti a cionisták elleni fellépést.
A romániai Magyar Népi Szövetség és az RMP KV néhány tagja (köztük Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Petre Borilă, Mogyorós Sándor, Szenkovics Sándor és mások) egy bizalmas tanácskozáson határoz az MNSZ önfeloszlatásáról. március 31.
február 21.
Megindul a néphadsereg irodalmi folyóirata, a Szabad Hazánkért; szerkesztő Devecseri Gábor.
február 25.
Az ÁEH elveszi az esztergomi papnevelő intézet épületét, amelyet katonai nevelőintézetként céljára kívánnak használni; a szeminárium a Vízivárosba költözik.
február 26.
Ülést tart az MDP KV. Rákosi Mátyás referátumot tart a politikai helyzetről, a párt feladatairól, gazdasági kérdésekről, valamint a letartóztatott Péter Gábor és társai ügyéről. Kovács Istvánt és Vas Zoltánt visszahívják a PB-ből; helyükre Ács Lajost és Kristóf Istvánt választják.1
1) Ekkor a PB 16 tagú volt: Ács Lajos, Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Harustyák József, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Kiss Károly, Kristóf István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szabó István, Vajda Imre, Zsofinyecz Mihály.
Bukarestben befejeződnek az Antos István pénzügyminiszter-helyettes vezette magyar és az Emanoil Vinea vezette román delegáció tárgyalásai. A román fél merev magatartása miatt nem sikerül lezárni az évek óta húzódó magyar–román vagyonjogi vitát. július 7.