A váci fegyházban öngyilkosságot követ el a két és fél évvel korábban elítélt Kálmán András.
1952
október 22.
Az ENSZ kényszer- és rabszolgamunkát vizsgáló különbizottsága hitelesnek fogadja el az MHBK által a Szu-ba került hadifoglyok sorsáról 1950-ben kiadott, Palásthy Rezső által összeállított Fehér Könyv adatait.
október 23.
Ülést tart az MDP KV. A határozat szerint Sztálinnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. művét és az SZKP XIX. kongresszusa irányelveit a magyar viszonyokra alkalmazva a párt politikai, ideológiai, gazdasági, kulturális munkájának vezérfonalává kell tenni. A tanulságok levonására alakuló bizottság elnökévé Rákosi Mátyást választják.
október 24.
A Bp-i Megyei Bíróság 6 évi börtönre ítéli Rác Jenő izraelita hittantanárt.
Az Mt a vállaltvezetők premizálási rendszeréről tárgyal. A havi termelési érték teljesítése helyett a negyedévi termelési érték teljesítésében teszik érdekeltté a vállalatok vezetőit; a hó végi hajrát felváltja a negyedévi hajrá.
október 25.
A Szu bp-i nagykövetségén átadják a Sztálin-díjat a kitüntetett magyar íróknak, Aczél Tamásnak és Nagy Sándornak.
október 26.
Rákosi Mátyás vezetésével baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba.
október 28.
Bp-en felszámolják a magánpékeket: 206 pékséget államosítanak. — Az akció része az államosítás utolsó szakaszaként a kiskereskedők és kisiparosok ellen indított hadjáratnak. A magán-élelmiszerkereskedelmet teljesen felszámolják, 580 engedélyt bevonnak; 435 vendéglátóhelyet államosítanak.
A Bp-i Hadbíróság megkezdi az ún. Pártőrség-ügy1 tárgyalását. október 30.
1) Az ÁVH besorozott állományából 1949-ben állították fel a kezdetben néhány száz fős Pártőrséget. Tagjai közé árvaházi fiatalokat is válogattak. Így kerültek e testületbe a szalézi rend újpesti árvaházában nevelkedettek, akik közül többen szolgálatuk idején is kapcsolatban maradtak Sándor István szalézi szerzetessel.
október 29.
Béremelést hajtanak végre a felsőoktatásban és a tudományos kutatóintézetekben.