Országszerte Kossuth-ünnepségek kezdődnek az egykori kormányzó-elnök születésének 150. évfordulóján. — A Debreceni Tudományegyetem felveszi Kossuth Lajos nevét.
1952. szeptember
1952. szeptember
szeptember 16.
Az MDP kultúrpolitikai munkaközössége tanácskozást rendez „Irodalmunk időszerű kérdéseiről”. szeptember 19. A hasonló című bevezető füzetet Gimes Miklós készíti.
Közzéteszik az Mt rendeletét a mezőgazdasági termelésre és begyűjtésre vonatkozó rendszabályok megszegői elleni hatósági intézkedések szigorításáról, illetőleg a kötelezően termelendő terményekről (fűszerpaprika, seprőcirok, rostlen, hagyma).
szeptember 19.
Folytatódik az irodalmi tanácskozás. október 9.
szeptember 24.
Romániában új alkotmány fogadnak el, és módosítják az ország területi-közigazgatási beosztását. A történelmi Székelyföld területén hat korábbi rajonból (Maros, Gyergyó, Csík, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) létrehozzák a Magyar Autonóm Tartományt, amely részleges önrendelkezést kap. 1960. december 24. (A tartomány végleges statútuma nem készül el.) A tartományban él a romániai magyar kisebbség egyharmada, 539 669 fő; összlakossága 740 381 fő; székhelye Marosvásárhely. A Román Munkáspárt tartományi titkára Csupor Lajos, a néptanács elnöke Bugyi Lajos.
Kétszáz évi művelés után bezárják az ország legrégebbi szénbányáját Brennbergbányán.
szeptember 25.
Megkezdődik a harmadik békekölcsön jegyzése. október 3.
szeptember 28.
Révkomáromban, a Csemadok és a Csehszlovák Írók Szövetsége kezdeményezésére, ünnepélyes keretek között visszahelyezik a Duna Menti Múzeum udvarában lévő régi helyére Jókai Mór 1946-ban eltávolított szobrát.
szeptember 30.
A Szu visszaad a magyar kormánynak 69, korábban német érdekeltségű, a későbbiekben szovjet tulajdonba került gyárat és vállalatot, többek között a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyárat, a Pamuttextilt és a pécsi bányákat.
A hónap végén Bp-en mintegy 1200 vendéglátóhely működik. október 28.