Nyolc rabnak (Haraszti József, Kertész Géza, Kihut József, Lőcsey Géza, Michnay Gyula, Mózes Mihály, Stern Pál, Stern Mendel) sikerül megszöknie a recski kényszermunkatáborból. — Június végéig egy kivételével mindannyiukat elfogják, és visszaviszik Recskre. A szökés miatt az ÁVH Belső Karhatalom megerősíti a kényszermunkatábor őrségét, és jelentősen növeli a beszervezett ügynökök számát a rabok között. — A szökés értelmi szerzője, Michnay Gyula eljut Bécsbe, jelentkezik a hatóságoknál, és emlékezetből leírja 600 recski rab nevét. A tábor létéről szóló beszámolót, a történetet és a neveket a SZER nem közli; ennek okai máig sem ismertek. Az összeállítás egyes források szerint később [?] elhangzik az Amerika Hangja rádió adásában.¹