Romániában új alkotmány fogadnak el, és módosítják az ország területi-közigazgatási beosztását. A történelmi Székelyföld területén hat korábbi rajonból (Maros, Gyergyó, Csík, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) létrehozzák a Magyar Autonóm Tartományt, amely részleges önrendelkezést kap. 1960. december 24. (A tartomány végleges statútuma nem készül el.) A tartományban él a romániai magyar kisebbség egyharmada, 539 669 fő; összlakossága 740 381 fő; székhelye Marosvásárhely. A Román Munkáspárt tartományi titkára Csupor Lajos, a néptanács elnöke Bugyi Lajos.
1950–59
szeptember 25.
Megkezdődik a harmadik békekölcsön jegyzése. október 3.
szeptember 28.
Révkomáromban, a Csemadok és a Csehszlovák Írók Szövetsége kezdeményezésére, ünnepélyes keretek között visszahelyezik a Duna Menti Múzeum udvarában lévő régi helyére Jókai Mór 1946-ban eltávolított szobrát.
szeptember 30.
A Szu visszaad a magyar kormánynak 69, korábban német érdekeltségű, a későbbiekben szovjet tulajdonba került gyárat és vállalatot, többek között a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyárat, a Pamuttextilt és a pécsi bányákat.
A hónap végén Bp-en mintegy 1200 vendéglátóhely működik. október 28.
október 1.
Az LB a MÁVAG „szociáldemokrata szervezkedése” ügyében másodfokon 13 évi börtönre ítéli Fejszés Gyulát; hét társát is elítélik.
Révkomáromban Magyar Területi Színház (Matesz) néven megalakul Csehszlovákia első állandó magyar színháza.
Harminc kesztölci lakost fognak perbe államellenes szervezkedés és összeesküvés vádjával. A Pest Megyei Bíróság Farsang Andrást és Erdélyi Józsefet halálra, társaikat hosszú börtön-büntetésre ítéli. 1953. január 27.
október 2.
Az Mt rendelete állattartásra kötelezi a kulákokat.
Letartóztatott papok Ausztriába szökésének elősegítése miatt 17 évi börtönbüntetésre ítélik az előző év tavaszán letartóztatott Lénár Károly lukanényei (Szlovákia) r. kat. plébánost, aki utóbb összesen tizenkét évet tölt börtönben.