Povl Bang Jensen, az ENSZ ötös bizottságának másodtitkára máig tisztázatlan körülmények között meghal New Yorkban.1 A magyar ügyben tanúskodók névsorát a dán diplomata korábban nem volt hajlandó letenni az ENSZ irattárába. (Az ENSZ vizsgálóbizottsága részéről ő gyűjtötte a Nyugatra menekült magyar forradalmárok tanúvallomásait, biztosítva őket, hogy az információk nem kerülnek szovjet kezekbe, nehogy az otthon maradt hozzátartozókon álljanak bosszút. Mivel a szovjet hírszerzés átszőtte az ENSZ-et, nem adta át a vizsgálóbizottságnak a nyilatkozó magyar forradalmárok neveit, sőt később elégette a dokumentumokat.) — Sir Leslie Munro, az ENSZ Közgyűlés magyar ügyekkel megbízott különképviselője jelentést terjeszt a Közgyűlés elé. Ebben, miután beszámol munkájának nehézségeiről, elismeri, hogy az 1956-os forradalommal összefüggő politikai perek lezárultak, hiányolja viszont az általános amnesztiát, és a kiadott amnesztiarendelet elégtelenségéről ír. november 26.
1950–59
Az LB Katonai Tanácsa másodfokon ítéletet hirdet Kristóf László v. cs. törzsőrmester és 12 társa ügyében. „Emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntett, fogolyszökés, és hatósági közeg elleni erőszak” miatt halálra ítélik Kristóf Lászlót, Molnár Mihályt és Palotás Ferenc v. cs. nyomozót. Az ítélet indoklása szerint Kristóf és Palotás 1944. júliusában „részt vett Ságvári Endre követésében, leleplezésében, elfogásában és megölésében”.1 november 28.
1) Az LB 2006. március 6-án az ítéletnek az I. rendű vádlott Kristóf Lászlóra vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és Kristófot az emberek törvénytelen kivégzése által elkövetett háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentette; az emberek törvénytelen megkínzása által elkövetett háborús bűntettként értékelt cselekményeket 4 rendbeli hivatali hatalommal visszaélés bűntettének minősítette, s az emiatt, valamint a fogolyszökés és hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette..
november 26.
Az ENSZ Közgyűlés XIV. ülésszaka határozatilag elfogadja az általános bizottság javaslatát, mely szerint a magyar kérdést közgyűlési vitára bocsátják. Szavazati arány: 51 mellette, 10 ellene, 15 tartózkodás. november 27.
Bemutatják Keleti Márton Pár lépés a határ c. filmjét.
november 27.
Sir Leslie Munro, az ENSZ Közgyűlés magyar ügyekkel megbízott különképviselője beterjeszti jelentését a Közgyűlésnek; megállapítja, hogy sikertelenül kísérelte meg felvenni a kapcsolatot a magyar kormánnyal, s beutazását az országba nem engedélyezték. Péter János magyar külügyminiszter-helyettes a jelentést rosszindulatúnak, „botrányos kitalálásnak” minősíti. december 8.
november 28.
Kivégzik Kristóf Lászlót, Molnár Mihályt és Palotás Ferencet.
november 30.
Nyilvánosságra hozzák 17 nyugat-európai kommunista párt határozatát „Az európai kapitalizmus fejlődésének problémáiról”. A határozat elítéli az európai integrációt, amely a „monopóliumok eszköze”.
Összeül az MSZMP VII. kongresszusa.1 december 5. Jelen van 669 szavazati és 63 tanácskozási jogú küldött. — A tanácskozáson felszólal Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára.
1) A számozásnál a KMP 2, az MKP 1 és az MDP 3 kongresszusát vették figyelembe.
december 1.
Washingtonban (USA) 12 ország képvislői aláírják az Antarktisz-szerződést. 1961. június 23.
december 5.
Befejeződik az MSZMP VII. kongresszusa. 1962. november 20. Határozatot hoznak a szocializmus alapjainak lerakásáról, amelynek döntő mozzanata a mezőgazdaság kollektivizálása. Az államhatalom fejlesztésének iránya a demokratizmus kiszélesítése. — A kongresszus 71 tagú KB-t választ. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttag Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István. A KB Titkárságának tagjai: Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kiss Károly, Marosán György, Szirmai István. A KB első titkára Kádár János.
1) Kézikönyv, I, 317. Más adatok szerint Jensen november 26-án halt meg.