Az MSZMP IIB az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara pártszervezetének feloszlatása mellett dönt, hogy figyelmeztessék a „jobboldaliakat tömörítő” pártszervezeteket. A testület megtárgyalja az egyetemeken és főiskolákon indított fegyelmi ügyekről szóló jelentést.

E naptól a Romániába beutazni kívánó idegen állampolgárok a határállomásokon kötelesek közölni, hogy mely helységbe szeretnének utazni, oda kötelesek 3 napon belül megérkezni, és az ottani rendőrségen 24 órán belül bejelentkezni.

Közzéteszik az 1957: 34. tvr.-t a népbírósági tanácsok felállításáról és a bírósági szervezet, valamint a büntetőeljárás szabályozásáról. A rendelet „a közrend és a közbiztonság fenntartása, a szocialista törvényesség további megszilárdítása érdekében” kiterjeszti a gyorsított bírósági eljárást; előírja fővárosi, valamint megyei népbíróságok felállítását, és megszabja hatáskörüket.

A római Modern Művészetek Képtárában megnyílik a menekült magyar festők tárlata.

A BM megszünteti a kerékpárok bejelentésének kötelezettségét és e járművek nyilvántartását.

Ülést tart a Magyar–Szovjet Társaság, amelynek új neve Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT), s amely tömegszervezetként folytatja működését. október 11.

Az LB Katonai Tanácsa a perújítást követő tárgyalás után ítéletet hirdet a v. államvédelmi vezetők ügyében. Péter Gábort 14 évi, Csapó Andort 5 évi, Décsi Gyulát 8 évi, Károlyi Mártont 9 évi, Kovács Józsefet 5 évi, Princz Gyulát 8 évi, Vándor Ferencet 3 évi, Komendó Jánost 2 év 6 hónapi börtönre ítélik. Az 1953: 11. tvr. alapján valamennyi ítélet feleződik; Csapó, Décsi, Kovács, Princz, Vándor és Komendó szabadlábra kerül. 1959. január 10.